• Néma gyilkosaim
        mica blogja

        Malőr

        Elöljáróban elnézést kérek, hogy ötször sikerült nyitnom a blogot. :) A technika ördöge kötözködött velem...

        A cím nem véletlen. 47 évesen szinte minden olyan betegségnek tulajdonában vagyok, ami egyértelműen visszavezethető a helytelen életmódra, a stresszre, a túlsúlyra, és nem utolsó sorban az öröklődési hajlamra.

        A bevezetőben nem említettem a depressziót, melynek kétszer sikerült átmeneti győzelmet aratnia felettem. Másodszorra nehezebben, hosszabb idő alatt gyűrtem le, de sikerült.

        Grafomániás vagyok, blogot vezetek máshol, de az más jellegű. A betegségeimről úgy szoktam nyilatkozni, hogy ez állapot, és nagyrészt rajtam áll vagy bukik, hogy ezt az állapotot hosszú távon jobbá tegyem, de legalábbis stagnálóvá.

        A magasvérnyomás, de leginkább a szívritmuszavar volt az első, ami zavart okozott és kénytelen voltam a gyógyszert elfogadni. Régebben Betaloc Zok-al, manapság a jóval olcsóbb, de ugyanolyan hatékony Metoprolollal sikerül megzabolázni a szívem ritmusát, mely sajnos nem (nem mindig) jó pasi látványára lesz gyorsabb. :) Vérnyomásra a napi 1 tabletta Tritace bőven megfelel szerencsére.

        Mindkét szememen nyílt zugú glaucomát fedeztek fel pár évvel ezelőtt, azóta a fogmosáshoz hasonló rutinná vált az este szemcseppentés. Ezzel szerencsére normál keretek közé sikerült szorítani az értékét.

        A cukorbetegség mindkét szülőm részéről édes örökség. 1000 mg-os Meforallal és némi diétával 8 körül tartottam. Ez a legnagyobb gondom, és az a plusz 15 kg, amitől meg kellene szabadulnom minél hamarabb, az egészségem és a jó közérzetem érdekében. A munkahelyemen és a magánéletben ért stressz miatt a napokban tíz fölé emelkedett a cukor értékem, (reggel 9,8!!) ezt most saját kútfőből a gyógyszeradag megemelésével, és szigorúbb diétával igyekszem normalizálni. Nem sokáig, ha egy hét múlva is így áll, akkor felkeresek egy belgyógyászt segítséget kérni. (Jelenlegi "gondozóm" félévente akar csak látni. ) Szerencsére dietetikusokkal vagyok körülvéve a munkahelyemen, így tanácsban nem szűkölködöm.

        Sokkal nagyobb gondom az, hogy a mozgást hogy vigyem bele így is túlhajszolt életembe... Dolgozom a kérdésen!