Tej- tojás- és szójamentes ételek receptes könyve

Szőke Krisztina: Tej- tojás- és szójamentes ételek receptes könyve (SpringMed Kiadó, 2009.)

Hosszasan lehetne beszélgetni a bajunkról, de egy a lényeg: nem szabad feladni, még akkor sem, ha elmúlt a gyermek hároméves, és még mindig nem nőtte ki az ételallergiát. Az anyukáknak és a nagymamáknak annyit szeretnék üzenni, hogy nem baj, ha nem sikerül tökéletesen elsőre egy-egy sütemény vagy étel. Próbálják meg újra, legyenek bátrak, és gondoljanak mindig arra, mennyire fog örülni a gyermek, ha megkóstolhat bizonyos édességeket, ételeket, amit amúgy nem tudnának megvásárolni az üzletekben, cukrászdákban. A gyerekek és az apukák bíztassák az anyukákat, nagymamákat, hogy merjenek sütni, újítani.

Amikor meséltem a barátaimnak, hogy mi mindent tudunk sütni, főzni tej-, tojás- és szójamentesen, volt egy kedves megjegyzés, ami nem hagyott nyugodni. Valaki azt mondta, hogy egy jó kolbászos tojásrántottát biztosan nem tudok elkészíteni. Akkor még nem tudtam, de most már igen. Állagra, illatra, de még ízben is hasonló a hamis rántotta az eredetihez. Próbálják ki!

Riasztóan hangzik elsőre, amikor a kórházban közlik, hogy „mától anyuka tejmentes és tojásmentes diétát folytasson”. Egy addig hagyományos koszton élő ember el sem tudja képzelni, hogy ilyen esetben mit lehet enni vagy főzni a megszokott ételalapanyagok hiányában. Ezt éreztem én is.

Addig nehéz, amíg megszokjuk a tiltott termékeket, vagy inkább leszokunk róluk. Az én családom teljesen átállt a diétás ételek fogyasztására, még azok is, akiknek nincs diétára szükségük.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindig olvassák el a vásárolt termékek összetételét, mert – sajnos előfordult, hogy egy – az ételallergiás gyermek számára addig – bevált áru összetételét mindenféle figyelemfelkeltő szöveg nélkül megváltoztatták, és belekerült a tiltott, allergiát okozó alkotórész is.

Szőke Krisztina, szerző

Míg régebben ritka betegségnek számított, nem is nagyon ismerték, manapság már nem találunk olyan családot, ahol valaki ne lenne érintett, az allergia szinte népbetegségnek számít.

Egyértelművé vált, hogy az allergiás betegségek száma a fejlett, civilizált országokban egyre növekszik, míg az elmaradott civilizációjú természeti népeknél az allergia mint betegség, még nem nagyon ismert.

A civilizált világban az allergiás kórképek gyors elterjedésének okai részben a környezetszennyezés elképesztő mértéke, az iparosodás, a vegyi anyagok egyre kiterjedtebb használata, a mesterséges ételszínezékek, a tartósítószerek, a kozmetikumok, a dohányzás és a stressz. 

Dr. Bojszkó Ágnes, allergológus szakorvos

A szerzőről:

Szőke Krisztina háromgyermekes anyuka. 1995-ben szerezte meg az agrármérnöki, majd 2001-ben a marketing és reklámmenedzseri diplomát. 2002-ben született az első gyermeke, akinél 4 hónapos korában diagnosztizálták a multiplex allergiát. 2004-ben, illetve 2006-ban születtek a lányai, akik szintén allergiában szenvednek. Azóta folyamatosan foglalkozik az ételallergiával, illetve a diétás ételek elkészítésével.