• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Hasznos gyógynövények mint háziszerek


           "Az orvosi tudománynak a legutóbbi ötven évben való haladása egyenesen káprázatos. Megismertük ezidő alatt a legtöbb fertőző betegség okát és megtanultuk az ellenük való helyes és okszerű védekezés módjait. Mig azelőtt a járványos fertőző betegségek egyes országok népét valósággal megtizedelték, addig napjainkban erősebb fellépésüktől a műveltebb államokban már egyáltalán nem kell tartanunk.

           A haladás szemmel láthatóan kettős irányzatot követ. Az egyik arra tanít bennünket, hogy igyekezzünk megismerni a betegségek előidéző okait és ezeknek távoltartásával törekedjünk arra, hogy egészségünk csorbát ne zenvedjen. Röviden tehát: előzzük meg a betegségeket.

           A másik irány a már megszerzett betegséget óhajtja orvosi beavatkozással és gyógyszerek alkalmazásával megszüntetni, illetve meggyógyitani. A háziszerek használata a városban jóformán már kiment a divatból, holott közöttük elég szép számmal van olyan, amelyet a leggondosabb anya és feleség is bátran adhat családja tagjainak.

           A fontosabb növényi háziszerek közül figyelemreméltók a következők:

           Az ökörfarkkóró virága (Flores verbasci). Tüdőgümőkór és lélegzési nehézségek ellen ajánlják. Napos és homokos dombokon található; erdők írtásaiban bőven megterem. Júliusban és augusztusban száraz, napos időben kell szedni. A nedvességtől elromlik. Hogy teát főzhessünk belőle, kávéskanállal vegyünk egy csésze vizre. Reggel éhgyomorra isszák. Torokbaj esetén toroköblitő-teát készítenek belőle.

           Az orvosi pemetefű (Marubium vulgare). Virágos hajtásait ugyancsak tüdőgümőkór ellen használják, Utakon, kerítések mentén és legelőkön terem. Addig kell szedni, mig a szára gyenge. Leveleit már április végén kezdik szedni. Szellős padláson kell megszáritani. A belőle készült tea népies szer sárgaság ellen is. Rendszerint éhgyomorra isszák. Kávéskanálnyit kell venni egy csésze vizre.

           Az izlandi vagg tüdözuzmó (Cetraria islandica). Tüdővész és idült hörghurut esetén jó szolgálatot tesz. Az étvágyat is megjavítja. Magasabb helyeken lévő erdőkben terem moha és fű között és az évnek minden szakában lehet szedni. Árnyékos helyen kell megszáritani. Főzzünk belőle két és fél dekát félliter vizzel 30 percig. Ez az egész mennyiség egy napra elegendő. Egyszerre két-három evőkanálnyit kell belőle bevenni.

           A bodzafa vagy fekete bodza (Sambucus nigra). Az egész országban mindenütt található cserjésekben és bozótokban. A virágot használják, melyet május végén vagy június elején kell szedni, amikor még nem hullik. Szellős padláson gyorsan kell megszáritani. Két dekát vegyünk két deciliter vizre és készítsünk belőle forrázatot. Légcső- és hörghurut ellen jó izzasztószer. Bogyójából ízt készítenek. Vesegyulladásnál a vizkórságot csökkenti, vértolulás esetén azonban nem szabad használni. Csúzos baj esetén forrázott virágát nedves, meleg borogatásra használják.

           Kis ezerjófű vagy százforintos fű (Ergthraea centaurium). Lehet erdei s mezei. A nedves, de azért eléggé napos helyet szereti. Kaszálókon, réteken és erdőszéleken terem. Júliusban kell szedni, amikor még zöld. Ha sárgulni kezd, elveszti az értékét. Három dekát le kell forrázni három deciliter vizzel és ebből kétóránkint vegyen a beteg egy evőkanállal. Igen jó gyomorerősitő.

           Gyalogfenyőboróka (Juniperus communis). 2-3 méter magas cserje, mely hegyes vidékeken az erdőben bőven található. A bogyókat ősz táján, érésük idején kell szedni. A száraz bogyónak fekete a szine. Az éretlen zöld így vörös bogyónak semmi haszna sincs. A bogyóból 1-2 dekát forrázzuk le másfél deciliter vizzel és ebből adjunk a betegnek kétóránkint egy evőkanállal. A borókabogyónak vizelethajtó hatása van. A bogyókból fenyő-bogyóizt is készítenek. Ez is vizelethajtó. Adagja: 2-3 óránkint egy-egy kávéskanállal. Hólyaghurutnál is használják. A bogyókból pálinkát is készítenek, amely borovicska néven ismeretes. Gyomorfájás és hasgörcs ellen szokták használni.

           Kislevelü hárs (Tilia ulmifolia) és nagylevelü hárs (Tilia platyphyllos). Az előbbi az egész országban található erdőkben, sétatereken és kertekben, az utóbbi inkább nagy erdőkben tenyészik. A nagylevelü valamivel korábban virágzik, mint a kislevelü. Virágját kell szedni és árnyékos helyen megszárítani. Hatóanyaga illó olaj. Izzasztónak egy csésze teára 1-2 evőkanálnyit kell venni. Forrázat alakjában használandó és jó melegen fogyasztandó el. Használata főleg vidéken nagyon el van terjedve, hol úgynevezett vértisztitó teát készítenek belőle.

           Orvosi székfü, kis kamilla (Chamomilla vulgaris). Kellemes illata van. Májustól augusztusig virágzik. Utakon, kertekben és a mezőn mindenütt található. Száraz időben kell szedni, mikor a virágok már ki vannak fejlődve, aztán meg kell szárítani. Csak a virágát kell leszedni. A székfüvirágteát has-puffadás és gyomorgörcs ellen használják fájdalomcsillapítónak, de használják izzasztószernek is, nemkülönben külsőleg borogatásra, kivált kötőhártyagyulladásnál. Néhol a száraz virágot zacskóba teszik, a kályhán megmelegítik és csúzos fájdalomnál rakják a fájó helyre, ahol megenyhíti a fájdalmat. Megfázás esetén ilyen formában a test felmelegítésére is alkalmas.

           Kopasz porcika (Hermiaria glabra). Apró levele és zöldes sárga virága van. Júliustól augusztus végéig virágzik. Hólyaghurutnál hatásosnak bizonyult. Egy evőkanálnyit kell belőle leforrázni másfél deciliter vizzel.

           Erdei mályva vagy nagy papsajt (Malva silvestris). Mindenütt található mezőn és utak mentén. Leveleit és virágait használják, amelyeket júliusban kell szedni. A levelekből száj- és torokviznek való teát főznek éspedig másfélkanálnyi levélből és három deciliter vizből. Főzetével öblögetést szoktak végezni fehérfolyásnál. A néphit szerint jó hatása van gyomorgörcs esetén, amikor is reggel és este lefekvés előtt langyosan fél csészével isznak a belőle készült teából. Dicsérik gyomornyomásnál, étrendi hiba és a has puffadt volta esetén is.

           Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Levelét a nép tüdővész ellen való gyógyszernek használja. Erdős helyeken található.

           A zsálya (Salvia officinalis). Száj- és torokviznek használják olyanformán, hogy leveléből egy dekát leforráznak egy deciliter vizzel. Népies szokás, hogy forrázatával régi genyedő sebeket mosnak ki. A vérző foghust ugy gyógyítják vele, hogy zöld levelével bedörzsölik a foghust és utána kiöblítik a szájat langyos sósvizzel. Franciaországban a leveléből készült teát köhögés ellen adják. Ilyen célra félkávéskanálnyi száraz levelet leforráznak fél liter vizzel. Néhány perc múlva leszűrik és három kanál mézet adnak hozzá. Ebből jó melegen naponta néhány csészével isznak.

           Keskenylevelü utifü (Plantago lanceolata). Gyomorbaj, hörghurut és tüdővész ellen ajánlják. Leveleit cukorkakészitésnél is használják. Ez az úgynevezett utifűcukorka, amely enyhiti a köhögést.

           Orvosi méhfű (Melissa officinalis). Erdős helyeken fordul elő. Virágzáskor szedett leveleit használják izzasztó, izgató és szélhajtó orvosságnak. Ezen célra egy dekát kell leforrázni egy deciliter vizzel. Illatos teakeverékeknek gyakori része.

           A gyógynövények mindegyikét külön zacskóba és pedig lehetőleg tiszta papírzacskóba kell rakni és mindegyikre rá kell irni, hogy mi van benne. Ne feledjük, hogy nedves helyen könnyen megpenészednek és hasznavehe-tetlenné válnak."

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Madzsar József egyet. m. tanár)