• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Első segély baleseteknél - Mérgezések - 9. rész

           "... A fehér zsáspával (Veratrum album) való mérgezés aránylag ritka. A fehér zsáspa évelő növény, amely főkép hegyi erdőkben, réteken és lege­lőkön fordul elő. Mérgező természeténél fogva óvatosan kell vele bánni. Tünetei hányásban, hasmenésben, szédülésben, görcsökben, izommerev­ségben és a központi idegrendszer hüdésében mutatkoznak. Mérgezés esetén első teendő a méreg eltávolítása hánytatás és hashajtás által. Adjunk a mér­gezett egyénnek erős feketekávét és teát. Míg az orvos megérkezik, takarjuk he a beteget jó melegen, hogy izzadjon.

           A solanin csak gyengébb hatású méreg, amely a burgonya korai gu­móiban, virágaiban és bogyóiban, továbbá az éretlen paradicsom zöld héjában fordul elő . Mivel a burgonya kicsirázott gumójának mérgező ha­tása van, a burgonytisztitásnál a csirákat mindig ki kell vágni. Marhák már gyakrabban megbetegedtek olyan viztől, amelyben burgonyát főztek. A megfőzött és meg nem hámozott uj burgonya már többször okozott mérge­zést. Éretlen paradicsommal készült étel is mérgezést idézhet elő, de ha a zöld paradicsomot ecetben rakják el, nem jelentkezik a mérgező hatás.

           A solaninmérgezés tünetei: gyomorfájás, hányás, hasmenés, szédülés, ájuldozás, remegés, mély kábultság, rángatódzás, beszédzavar, sőt eszméletlenség. Mindezen tüneteken kivül a betegnek a szeme bogara ki van tá­gulva. Sokan mérgező hatását a dohányéhoz hasonlítják.

           Az első segély hánytatásban és hashajtásban áll. Legjobb hashajtó a ricinusolaj. Adjunk a betegnek feketekávét, teát, cognacot.

           A bürök (Conium maculatum). Elhagyatott, gyomos helyeken szokott tenyészni; minden részében, főkép pedig a leveleiben és a gyümölcsében veszedelmes hatású méreg foglaltatik. Gyilkossági és öngyilkossági célra ritkán használják. Leginkább ugy okoz mérgezést, hogy összetévesztik petrezselyemmel, paszternákkal és zellerrel. Gyümölcse olyan, mint az ánizs és gyakran ezzel össze is keverik. Tünetei a következők: égető érzés a szájban és a torokban, émelygés, hányás, nyálfolyás, hasmenés, szédülés. A beteg szeme bogara kitágul. Görcsök jelentkeznek és bénulások kelet­keznek. A halál néhány perc, esetleg néhány óra alatt bekövetkezhetik. Kedvező lefolyás esetén is a beteg napokon keresztül remeg.

           Az első segély hánytató és hashajtó nyújtásából, illetve gyomor- és bél­mosásból áll. Takarjuk be a beteget meleg ruhákkal, dörzsöljük a testét és ha szükséges alkalmazzunk mesterséges lélegezést.

           Nikotinmérgezés. A dohánynak minden részében, de különösen a le­velében van egy súlyos méreg, amely nikotin név alatt ismeretes és ámbár a dohány óriási mértékben el van terjedve, mégis aránylag nagyon ritkán okoz veszélyesebb heveny mérgezést. Könnyebb mérgezési esetekkel ter­mészetesen sürün találkozunk a dohányzás első kísérleteinél, sőt néha ké­sőbb is olyanoknál, akik túlságosan hódolnak a dohányzás szenvedélyének. Néha az okozza a mérgezést, hogy dohánylevél-forrázatot vagy bagólevet adnak makacs székrekedés ellen csőrében, máskor meg ugy jön létre, hogy dohánylevet használnak tetvek és rüh ellen. A nikotin felszívódik a sértetlen bőrről is és még inkább a sebekről. Ez a magyarázata annak, hogy dohány­leveleknek vagy ezek forrázatának borogatás formájában való használata után nikotinmérgezés támadhat. Nikotinmérgezést a piszkos pipa is okoz­hat, mikor belőle a bagólé nagyobb mennyiségben jut a szájba és innen a gyomorba. Még a dohányfüst is okozhat mérgezést.

           Heveny mérgezésnél, mikor könnyebb esetről van szó, a beteg émely­gésről, hányásról, hasmenésről panaszkodik, szédül, ájuldozik és szivdobogása van; súlyosabb esetben azonban véres székletéte van, mereven néz, görcsök kinozzák, nem tud beszélni, lassankint elveszti az eszméletét és összeesik. A halál néha már 10 perc múlva bekövetkezik, máskor meg a beteg szenvedése elhúzódik fél óráig is.

           Mivel a beteg magától hány, hánytatóra rendszerint nincs szükség. Vé­gezzünk gyomor- és bélmosást. Öntsuk le a fejét hideg vizzel. Adjunk neki feketekávét, teát, bort és ha szükséges, végezzünk mesterséges lélegzést.

           Az alkoholmérgezés enyhébb alakja nem szokott komolyabb következ­ményekkel járni, a súlyosabb hevenymérgezés azonban halálos veszedelmet is okozhat. Ilyen esetben kezdetben kipirul az arc, kidülled a szem és a mérgezett egyénen izgalmi tünetek jelentkeznek. Néha azonban ezen tüne­tek nem is jelentkeznek, hanem az egyén hirtelen összeesik, a szeme üveges lesz, hideg verejték lepi el az arcát, testének hőmérséklete leszáll és görcsök között beáll a halál. A mérgezésnek ily súlyos voltánál azonnal orvost kell hivatni és amig megérkezik, meg kell oldani a betegnek szük ruháját és friss levegőről kell gondoskodni. Ha fiatal, erős és egészséges emberről van szó, akinek az agya felé vértolulása van, helyezzük a fejét magasra és rak­junk rá hideg borogatást. Ily módon esetleg megelőzhetjük a gutaülést. Öntsünk a hátára hideg vizet és tegyünk lábikráira, meg a mellére mustár-papirost. Ha azonban a mérgezett egyén nagyon kimerült és a bőre hideg, akkor inkább folyamodjunk az izgatószerekhez és adjunk neki erős fekete­kávét, teát.

           Ha kimarad a lélegzése, fogjunk hozzá a mesterséges lélegzés megindításához. Sohase fektessük hideg helyre, mert az alkohollal mérge­zett egyén testének úgyis hajlandósága van a lehűlésre. Tőlünk telhetőleg törekedjünk meggátolni a nagy melegveszteséget, ezért takarjuk be meleg ruhákkal, sőt esetleg használjunk melegitőpalackokat is. A felmelegedést a testnek erős dörzsölésével is elő lehet mozdítani. ..."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)