• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás - 3. rész

           "Minden eszméletlenséggel járó fejsérülésnél az a legelső teendő, hogy a beteget nyugalomba helyezzük. Ha akad valaki a beteg környezetében, aki ért hozzá, az orvos megérkezéséig beöntést kell neki adni. Természetesen, ha agynyomás érte a beteget, a behorpadt csonthoz senki hozzá ne nyúljon, mert annak kiemelése az orvos dolga. Ha zúzódás érte az agyat, nyugalom kell a betegnek és hideg borogatás a fejére.

           Az agyrázkódásnak sokféle oka lehet. Néha ugy támad, hogy az ember a feje tetejére esik, vagy a fejére valamely széles, lapos tárgy esik. Egy erős ökölcsapás, sőt pofonütés is okozhat agyrázkódást és az is, hogy valaki nyújtott lábbal a sarkára esik.

           Az agyrázkódás legfontosabb tünete az eszmélet elvesztése, amely néha napokig is eltart. A beteg összeesik, sápadt lesz, lélegzése fölületes, érverése gyenge. Szeme mereven néz és nyitva van. Hányás vesz rajta erőt, amely, főleg eleinte, meg is ismétlődik. Első teendő, hogy a beteg testét vizszintes irányba helyezzük olyformán, hogy a feje mélyre kerüljön. Oldjuk meg a ruháját. Hideg végtagjait takarjuk be meleg kendőkkel. Ha eszméletre tért, gondoskodjunk kellő nyugalmáról. Tartsunk tőle távol minden zajt és lármát és adjunk neki kis meleg fekete kávét.

           Agykevésvérüségnél az agynak vérrel való ellátása fogyatékos, ami szédüléssel, szemkáprázással, hányással, ájulással és az eszmélet elvesztésével járhat. Ilyen esetben erős bőringerekre van szükség. Locsoljuk le a beteg testét hideg vizzel, vagy dörzsöljük flanelldarabbal, vagy göngyöljük meleg lepedőbe. Melegítsük fel a testét forró vizzel telt palackokkal. Tegyünk a szivre, bordákra vagy a fejre mustárpapirost. A tünetek enyhültével, illetve, ha azok elmúlnak, helyezzük a beteg fejét magasra és tegyünk rá hideg vizes borogatást, vagy jégtömlőt. Aztán adjunk neki beöntési keserű vizzel vagy egyszerűen itassunk vele keserű vizet. Jó hatása van a ricinuolajnak is.

           Az epilepszia vagy magyarul: nyavalyatörés, nehézkórság, szivfogás teljes eszméletlenséggel, érzéstelenséggel és görcsökkel járó súlyos bántalom, amelynek legjellegzetesebb tünete az úgynevezett epilepsziás roham.

           A szabályos roham hirtelen támad, amikor is a beteg rendszerint hangos kiáltással összeesik és elveszti eszméletét. Néha a rohamnak sajátszerű előjelei vannak. Ilyenek például a hallási és szaglási káprázatok, máskor meg különös nyugtalanság vesz a betegen erőt. Roham alatt a görcsöktől eltorzul az arca és egész törzse hátrahajlott helyzetben megmerevedik. Mivel a légzése nagyon meggyengül, sőt szünetelhet is, bőre kékes szint ölt. Keze ökölbe szorul és végtagjai elkezdenek rángatódzni. Ez a rángatódzás aztán átterjed egész izomzatára. Összeesés közben súlyos sérülések érhetik, rángatódzás közben pedig a fogai közé került nyelvén eshetik súlyos sérülés. Általában a görcsök szokszor járnak a test legkülönbözőbb részeinek sérülésével. A rángatódzás néha öt percig is eltart és utána néhány perc múlva a beteg kinyithatja a, szemét, de azért még mindig nem tér vissza a tiszta eszmélete. Megesik, hogy ilyenkor dühöng, vagy pedig ujabb roham tör ki rajta. Máskor meg a rángatódzás végén, mély álomba merül, amely több órán át tarthat.

           Segélynyújtás céljából gondoskodjunk arról, hogy a beteg roham alatt meg ne sérüljön, Fektessük ágyba, de ügyeljünk, hogy a szélébe bele ne üsse magát. Esetleg a földön is hagyhatjuk, de tegyünk legalább a feje alá pokrócot, vagy akármiféle ruhadarabot, mert megeshetik, hogy bezúzza a fejét. Néha roham alatt eltörik a keze-lába, ezért lehetőleg fogja meg valaki a fejét és más valaki a kezét-lábát. Jól meg kell ugyan fogni, de nem durván és kíméletlenül. Nem szabad az összeszorított öklét erőszakosan kinyitni, sem pedig a behajlított hüvelykujját kiegyenesíteni, mert könnyen eltörhetik. Nem kell vizzel leönteni vagy locsolni és nem kell dörzsölni, sem pedig vele erős szert szagoltatni. A homlokára és a szive tájára hideg vizes ruhát lehet tenni. Hogy pedig a nyelvét össze ne harapdálja, tegyünk a két fogsora közé összecsavart zsebkendőt. Szoros ruháját meg kell oldani.

           Az epilepsziánál jelentkező görcsökhöz hasonlókat látunk néha hisztériás egyéneknél is. A hisztériás görcsök vagy egyes szervekre vonatkoznak, vagy pedig az egész testre. Utóbbi esetben roham közben elvész a beteg eszmélete. A hisztériás rohamok egészen ugy kezdődnek, mint ahogy az epilepsziás rohamok szoktak kezdődni. Ezért is nevezik az ilyen rohamokat hisztero-epilepsziás rohamoknak. A roham előjelei közé tartozik, hogy a beteg izgatott, nyomást érez a fejében, szédül és szivdobogása van. Néha azonban a rohamnak semmiféle intő, figyelmeztető előjele nincsen, hanem a beteg hirtelen eszméletlenül terül el és ide-oda hánykolódik, majt aztán hátrahajlott helyzetben megmerevedik. Néha valósággal fölveti magát a levegőbe.

           Aminthogy az epilepsziánál a már kifejlett rohamot semmiféle módon megszüntetni nem tudjuk, ugy a hisztero-epilepsziás roham ellen sem tehetünk semmit. Egyszerűen engedjük a rohamot lefolyni és csak arra vigyázzunk, hogy a jóakaratú avatatlanok kárt ne tehessenek a betegben. Az arca ugyan kipirult, de nem olyan kékes, mint a nyavalyatörős betegnél. Fektessük kíméletesen az ágyába és ügyeljünk rá, hogy meg ne sérüljön. Ha idegenek között, vagy az utcán éri a roham, tegyünk a feje alá valami puha tárgyat és fogjuk meg szilárdan, de azért kíméletesen a kezét-lábát. A beteg folyton nyugtalankodik, sóhajt, nyög, sir, véresre vakarja az arcát és letépi magáról a ruháját, amelyet rögtön, a roham kezdetén meg kell oldani. Zárt helyen tárjuk ki az ablakot. Szagoltassunk vele valamely erős szert, locsoljuk meg friss vizzel és dörzsöljük meg a halántékát kis kölni vízzel. A roham többnyire káprázatokkal végződik és a beteg egeret és mindenféle vadállatot lát. Néha az is használ, ha erélyesen rákiáltunk, hogy Ébredjen fel! Nyissa ki a szemét! ..."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)