• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia

           "Alig pereg le nap a kultúrember életében, melyben ne hallaná a fenti örökké aktuális négy név valamelyikét, s alig hihető, hogy eme négy név valójában üres frázis napjainkban, üres szó, mivel mindenki - beleértve a szakembereket is - mást ért alattuk. Amennyire megsértődnék bármelyik társaságbeli hölgy, ha őt nyilvánosan hisztérikának neveznők, époly rosszul esik némely hypochonder betegnek, midőn háziorvosa avval véli panaszait elintézni, hogy: „Ah, magának semmi organikus baja nincs, maga „csak" neuraszténiás". Ez a „kijelentés" még nem igen gyógyított meg neuraszténiás panaszokat, sem pedig nem akadályozott meg melankóliás kedély­betegségben szenvedő betegeket abban, hogy mihelyt módúk adódott hozzá - le ne ugorjanak az emeletről.

           A hisztéria és neuraszténia fogalma, különöskép az előbbi, évezredes múltra tekinthet vissza. Hisztéria szószerint „anyaméhbajt" jelent, s Plató Timeusában irja, hogy „az uterus, az anyaméh olyan állat, amely amennyiben nem nyer fogamzásban kielégülést, elhagyja helyét és össze-vissza ván­dorol a női testben és a legváltozatosabb megbetegedéseket okozza". Igen ám, csakhogy a tudomány és az idő nagyon is sokezerszeresen bebizonyí­totta, hogy hisztéria, mégpedig pontosan ugyanolyan tünetek mellett ész­lelhető férfiaknál is, akiknek pedig tudvalevőleg — nincsen anyaméh]ük.

           A „neuraszténia" szó szerint ideggyöngeséget, az idegrendszer munka­képességének összeroppanását jelentené és a gyakorlat, mint a hisztériás megbetegedés testvérét, leginkább mint velejáróját szokta feltüntetni s gyak­ran hallani az összevont diagnózist is: „hisztero-neuraszténiás beteg" (?!)*

           Az orvosi tankönyvek (különösen Jendrassik elmélete és vizsgálatai óta) a kettő között, úgyszólván csak azt a megkülönböztetést állítják be, hogy 1. a hisztéria inkább testi (külső) tünetekben, pl. hisztériás bénaságok. - rángógörcsök, - hisztériás bőrbajok, - rohamok, - hisztériás vakság, -süketség, - érzéketlenség, - sőt hisztériás izületi gyulladásban (!) nyilvá­nul meg, ezzel szemben a neuraszténia inkább lelki (belső) tünetekben, mint pl. kedélydepresszió, kényszermegbetegedések (neurózisok) hypochondria és i. t. A 2. megkülönböztetés, hogy „a hisztéria tünetet szuggerálhatók (azaz szuggesztív parancsra előidézhetők és meg is szüntethetők), a neuraszténiás tünetek pedig nem befolyásolhatók szuggesztió által". Viszont megegyeznek annyiban, hogy mindkettő az átöröklődéses bajok csoportjába tartozik.

           Még rosszabb a helyzet a hipnózis és a szuggesztió fogalmait illetően. Miképen nem található még két szakorvos sem (!), ki hisztériáról és neuraszténiáról a fentieken kivül két egyforma meghatározást tudna adni, olyképen nem található két szakorvos sem, aki a hipnózisról és a szuggesztióról csupán annyi azonost is mondhatna.

           Hipnózis alatt a közvélemény még ma is valami kókler produkciót, vagy pedig valami egészen rejtélyes fakir- vagy Trilby-féle túlvilági misz­tikumot ért, valami mély alvásállapotot (!), melyről a szakemberek azt szokták mondani, hogy eme speciális alvásállapotban az egyén (a „médium") fokozottan érzékeny a külső befolyásolás, bizonyos hipnotizőr személyek szuggesztióival szemben. Azokat a produkciókat viszont, amelyeket színpadi hipnotizőrök oly gyakran demonstrálnak a nézők mulattatására, hogy hipnotizált egyénekkel („a jó médiumokkal") szavaltatnak, színházat ját­szatnak, bőrüket tűvel, tüzes vassal szurkálják, égetik, s azok nem érzik, megmerevítik a testüket (úgynevezett katalepsziás állapotba juttatva őket) s ők kőkeményre merevedve, sarkukkal és fejük búbjával két szék közé felfüggesztve 2-3 embert birnak el magukon anélkül, hogy testük engedne kőkemény merevségéből stb., ezeket általában jól ismerik, bár gyakran összekombinálják a hipnózist különféle „telepátiás" meg spiritiszta machi­nációkkal. Azt is tudják róla, hogy a hipnózis segélyével bizonyos csodála­tos, azonban egyesek által vitatott gyógyeredményeket is lehet elérni.

           A szuggesztió szó manap, hozzátehetjük teljes joggal, tán a legáltaláno­sabb közszeretetnek örvend a négy közül. Erről a szakirodalom (mely könyvtárakat tölt meg) konklúziója azt mondja, hogy „szuggesztió vagyis befolyásolás alatt értendő az az eljárás, midőn bizonyos képzetet, vagy képzetsorozatot a szuggerálandó személy agyába „beleszuggerálva", annak realizálódását váltjuk ki, és eme szuggesztív hatás legnagyobb eredményeket akkor ér el, ha a „médium" hipnotikus állapotban van" (!!). Már ennyi­ből is nyilvánvaló, hogy nem a közfelfogás tehet róla, ha a hipnózis és szuggesztió fogalmait folytonosan felcseréli, hiszen az orvosok is mind­untalan egymás helyett használják a hipnotizálni, ill. szuggerálni fogal­makat, pedig fentiekből is kiérezhető, hogy mindkettő mást jelent. A hip­nózis egy bizonyos állapotot, mig a szuggesztió mindig bizonyos folyama­tot jelent. ..."

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Völgyesi Ferenc főorvos)