• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A gümőkór (tuberkulózis) és az ellene való védekezés - 14. rész

           "A másik fontos szabály a lakásnak egészségessé tétele. Szerényebb viszonyok közt élők is sokat tehetnek e részben. Földmivelő népünk például óriásit vétkezik, midőn a szebbik szobát tartja az úgynevezett „tiszta szobájának", amelyet nem használ s a sötétebbet, a kevésbé tágasat lakja, sokszor zsúfoltan. De a városiaknál is látjuk nem egyszer, hogy a legszebb helyiség a „szalon", a kisebb szoba, vagy szobák, sokszor ablaktalan „alkov"-ok szolgálnak hálóhelyül. Pedig a gyermekszoba (ahol ilyen lehet) és a hálóhely legyen a lakás legjobb, legvilágosabb, legszellőztethetőbb, legtágasabb része! „Dove é il sole, non é il medico. " Ahol ott van a nap, ott nincs az orvos - mondja az olasz példaszó. Ha több szobából áll a lakás, a család tagjai lehetőleg elosztódjanak bennük hálásra. Inkább, hogy ne legven mindenütt nappal ágy látható, egyik-másik családtag csak divánon háljon, csakhogy nagy levegőköbtartalom álljon egy-egy alvó rendelkezésére, főleg télen, amikor az ablakokat éjjelre nyitva tartani nálunk nem lehet.

           A lakásból szőnyeget, függönyt dobjunk ki. Az előbbi csak porfogó és amellett, minthogy nem vetjük le az előszobában az utcai cipőnket, mellyel odakünn még friss tüdővészes köpésbe léphettünk, - veszedelmes fertőzésterjesztő; az utóbbi a függöny, pedig csak sötétíti a szobát, porfogó, a por- és cseppfertőzés ragályának hordozója és minden megmozgatásakor a szoba légkörébe továbbithatja újra a port és a bacillust. A poros levegő hajlamosít, a kórcsira persze, már direkte fertőz. Mint látható, a hajlamosító tényezők kerülése mindjárt a fertőzés alkalmainak kerülését is jelenti!

           Legjobb lenne, ha mindenki, főleg a gyermekes szülő, otthon házicipőjében járna-kelne, nem az utcai cipőben. De ha már ezt nem teszi, olyan egyszerű nedves lábtörlőn tisztitaná meg, ugy ahogy, a cipője talpát a lakásba lépés előtt, mint aminőt az Erzsébet-szanatórium bejáratához az intézet megnyitásakor 1901-ben állíttattam.

           A lakásba éjjel is juthasson be levegő. Itt az egyszerűbb lakásberendezésnek előnye van a "modernebb" fölött. Mert a közönséges kályha szellőz, mig a központi fűtés nem. Télen a belső ablakokat hagyjuk nyitva. A nagy hőmérsék-különbség mellett, mely a hideg évszakban a külső légkör és a szoba levegője közt van, így elegendő szellőzés folyik, az enyhe évszakokban pedig egy kis réstől az egészen nyitott ablakig a megfelelő nyilás   gondoskodiék   róla, hogy a zárt helyiség egészségcsökkentő befolyása éjjel se érvényesülhessen.

           A tisztán tartott és helyesen használt lakás mellett másik nagyon fontos egészségfentartó tényező a helyes táplálkozás. Egészen vegyes koszt. Nem holmi kigondolomok vagy ínyencségek kellenek; a régi „csak hus, tej, tojás!" jelszó s főleg a „minél több tej!" előírás sem bizonyult indokoltnak, hanem az, hogy mindenki a keresetét legelsőül lehető bő vegyes táplálkozásra fordítsa (melyben a főzelékek, növényi eredetű ételek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni) és:

           Legfőképpen el ne igya. Mese az, hogy az alkohol táplál, a bor erősít, a sör hizlal. Az igazság csak annyi, hogy kevés belőle nem árt. De azt, aki visszaél vele, súlyosan mérgezi, tüdővészre közvetlenül is erősen hajlamosítja. Azonkívül kevesebb jut az italos embernek az igazi táplálkozásra is - jönnek a gondok, a környezet elégedetlensége, civódások, izgalmak és megannyi közvetett kára a bűnös alkohol-szeretetnek!

           A hülékenység elleni védekezés, a test edzése, hűvös és gyors hideg-lemosásokkal, nyáron a szabadban való fürdéssel - minthogy a katarusok tüdőbajra hajlamosítanak, szintén fontos segédeszközünk a tuberkulózsira való hajlam kifejlődésének gátlására. A napjainkban mindinkább terjedő „strandolás" is ennek szolgálatában áll.

           Hogy aki a fentieket megszívleli, munkahelyén, műhelyében is sokirányban megvalósíthatja az egészségóvó szabályokat és kerülheti a hajlamosságszerző tényezőket, világos dolog. Az étkezés előtt gondos kézmosást végző fazekas például jóval kevésbé fog áldozatul eshetni a gümőkórra annyira hajlamosító ólommérgezésnek, mint a ki tisztátlan kézzel viszi szájához kenyerét. S ha a fertőzéstől óvakodni jobban megtanulunk s az egészségtan elemi szabályait el nem hanyagoljuk, nem fognak hazánkban olyan infekció-fészkek létesülhetni, mint pl. a hevesmegyei Kál községben, melyről Surányi dr. nemrég kimutatta, hogy gümőkórban elhalt lakosai közül 53,3%-a község házainak 16,5%-ából kerül ki.. .

           Adja a Mindenható, hogy e tanítások, amelyeket több mint két évtizede igyekszünk terjeszteni s melyekre ma még sokkal nagyobb szükség van, mint nemzeti szerencsétlenségünk előtt volt - megszívleltetvén, a kultur-emberiség legnagyobb csapásának, a tüdővésznek, terjedése elé minél több gátat emelhessenek!"

         (Az egészség enciklopédiája - dr. Okolicsányi Kuthy Dezső egyetemi m. tanár, Közkórházi főorvos)

        Tüdőtuberkulózis (TBC)>>

        Tüdőszűrés: mikor kötelező, mikor ajánlott?>>

        Tüdőrák és tbc: mennyire hatékony a tüdőszűrés?>>

        Mit kell tudni a BCG oltásról?>>