• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A tüdő betegségei - 1. rész

           "A sziv mellett a tüdő az a szervünk, amelynek működése csak igen rövid időre szünetelhet. Mig a gyomrot, vagy beleket hosszabb ideig, napokig, sőt hetekig lehet egészben vagy részben pihentetni, addig a tüdő működésének megszűnése a legrövidebb idő alatt az egész szervezet életműködésének megszűnéséhez vezet. A szervezetnek ugyanis állandóan szüksége van az oxigénre, amit a levegőből kap és ami nélkül a test életfolyamatai megállanak. Ezt az oxigént a tüdőben, a tüdőhólyagocskák falában futó hajszáledények utján veszi fel a vér a belélegzett levegőből.

           Ugyanezen az uton adja le a vér a szervezetben folyó anyagcsere egyik bomlástermékét, a gáznemű széndioxidot, amit közönségesen szénsavnak szoktak nevezni. A tüdő feladata tehát kettős: egyrészt friss oxigént juttatni a vérbe, másrészt eltávolítani a vérből a szénsavat. Ha a vérből a szénsav nem tud eltávozni, a fulladás tünetei állnak be.

           Az embernek meglehetős nagymennyiségű levegőre van szüksége, egy-egy légvételnél nyugodt lélegzésnél körülbelül fél liter levegőt sziv be a tüdő, ez a mennyiség azonban erős testi munka mellett, erőltetett légzésnél három és fél literre is emelkedhet. A kilélegzett levegővel egyúttal nagymennyiségü vízpára is távozik.

           Mindebből máris világos, hogy a tüdő és általában az egész szervezet normális működése szempontjából fontos a jó, tiszta levegő. A levegőbő  ugyanis egyrészt különböző ártalmak kerülhetnek a tüdőbe, például poros levegőből por; a szénbányászok tüdeje egészen fekete lesz és a léghólyagocskák valósággal eltömődnek szénporral, de másrészt a levegő milyensége is fontos. Mindenki tapasztalhatta, hogy ha sokan vannak együtt zárt szobában, milyen gyorsan elromlik a levegő, megtelik a kilélegzett szénsavval, ugy hogy zsúfolt termekben nem ritka a meleg és a rossz levegő következtében a hirtelen rosszullét, az ájulás. (Éppen ezért ájulás esetén első dolog a friss levegőre való juttatás, a lélegzést akadályozó szük ruhadarabok megoldása és az ájult ember lefektetése ugy, hogy a feje egy sikban legyen a törzsével, vagy akár mélyebben is csüngjön, mert ilyen módon az agyvelőnek vérrel való ellátása könnyebb lesz, és az ájult ember gyorsabban magához tér.)

           De ha a rossz levegő nem is okoz mindig és mindenkinél ilyen hirtelen heves tüneteket, azért egyáltalában nem közömbös az sem, hogy valaki hosszú időn át tartózkodik kevésbé jó levegőben, mert ezáltal lassankint, de biztosan csökken a szervezet ellenállóképessége. Mint már emiitettük, a rendes nyugodt lélegzésnél mindössze félliter levegő cserélődik a tüdőben, mivel pedig a tüdő levegőtartalma több liternyire tehető, ennélfogva csak a tüdő levegőjének egy része cserélődik ki, nagyobb része pedig ott marad, stagnál a tüdőben. A tüdőnek is vannak jobban és rosszabbul szellőződő részei, a mellkas alkata olyan, hogy különösen tüdőcsucsok szellőztetése gyöngébb, ezekben tehát csendes, nyugodt lélegzésnél kevésbé vagy egyáltalában nem ujul meg a levegő. Éppen ezért az ilyen helyek kedvező feltételeket teremtenek különféle betegségek keletkezésére, baktériumok letelepedésére stb.

           A tüdő egészségtanának tehát első követelménye a tüdő rendszeres szellőztetése. Erre különösen olyanoknak kell gondolniok, akik semmiféle testi munkát nem végeznek, mert testi munka vagy sport közben az erősebb izomműködés úgyis fokozott lélegzőtevékenységet vált ki. Ha már most a testi munka szabadban, jó levegőben történik, akkor a tüdő szellőztetése semmi kívánni valót nem hagy hátra. Más azonban az eset az ülő foglalkozást üző, különösen nagyvárosi embernél, aki bérkaszárnyákba beszorítva lakik, ablakai esetleg csak az udvarról kapnak rossz minőségű levegőt, testi munkája pedig legfeljebb annyiból áll, hogy gyalog megy el a villamos-megállóig, azután napját a hivatal többnyire poros és füstös, vagy a kávéház még romlottabb levegőjében tölti. Ezeknél természetesen nagyon fontos, hogy mesterséges szellőztetésről gondoskodás történjék.

           Aki tehát nem sportol, nem tornázik, az legalább lélegzőtornát végezzen, nyitott ablaknál reggel és este néhány percen át mély belélegzéseket, belélegzés után a levegőt kissé visszatartani a tüdőben, azután ismét lehetőleg mélyen, lassan kifujtatni a tüdőből a tartaléklevegőt. A mély lélegzés hatását elősegíthetjük avval, hogy ha belélegzés közben a karokat a fej fölé emeljük, vagy a háton keresztbefonjuk, a tüdő kiürítését pedig elősegíthetjük avval, hogy ha kilélegzés közben törzshajlást végzünk előre. Célszerű ezt a lélegzőtornát meztelen felső testtel végezni, de mindenesetre el kell távolítani a nyakat és hasat szoritó ruhadarabokat. Legcélszerűbb, ha a lélegzőtornát szobatornával kötjük össze.

        (Az egészség enciklopédiája - dr. Józsa Jenő v. kórházi főorvos)

        A témához kapcsolódó cikkeink:

        A gyerekszoba levegője és a légzőszervi betegségek>>

        Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban>>

        A párás levegő a légúti betegségek melegágya>>

        A tiszta levegőnek fura szaga van>>

        A páratartalom hatásai szervezetünkre>>

        A tiszta levegő meghosszabbítja az életet>>