• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A szem betegségei - 1. rész

           "A szem lényegében ugy működik, mint egy fotografálókészülék, a szemben is van egy lencse, amely a látott tárgyaknak a képét a szemfenékre vetiti, ugy mint a fényképezőgép objektivje vetiti a képet a homályos üveglemezre. A homályos üveglemezen a képet a fotográfusnak élesre kell beállítani, amit ugy végez, hogy a lencse és a lemez közötti távolságot növeli vagy csökkenti. A szemben sem képződik éles képe egyszerre a közel s távoteső tárgyaknak, a szemet is be kell állítani, a beállítás itt azonban nem abban áll, hogy a lencse és a lemez távolságát változtatjuk.

           A szemben ez a folyamat az alkalmazkodás, vagyis a szemlencse domboruságának változtatásával történik, minél közelebb kerül egy tárgy a szemhez, annál domborubbnak kell lenni a lencsének, hogy a tárgyat élesen lássuk, ez pedig csak erős izommunkával érhető el. Tartós közelnézéstőt a szem tehát elfárad. Éppen ellenkezőleg, minél távolabbeső tárgyat nézünk, annál laposabb lesz a szemlencse, az izmok elernyednek és ezért a távolbanézés pihenteti a szemet. A szemfenéken éppen ugy, mint a fényképezőkészülékben fordított kép keletkezik, csak az agyvelő működése következtében látjuk a tárgyakat valóságos helyzetükben.

           A fényképezőkészüléknél a beeső fény mennyiségét is szabályozzuk, ugy hogy a lencsék között kisebb vagy nagyobb nyilásra állítjuk be az úgynevezett diafragmát. Ilyen diafragma működik a szemben is, az iris, amelynek nyílása a szem feketéje, az úgynevezett szembogár, annál kisebb, minél erősebb a fény, és annál inkább tágul, annál több fényt bocsát be a szembe, minél kevesebb a világosság.

           A tárgyak képe tehát a szemfenéken az érzékeny ideghártyára vetődik, és a szem idege közvetíti azután a látóérzést az agyvelőbe. Ez a látás folyamatának rövid összefoglalása.

           Nem minden szem van azonban ugy szerkesztve, ahogy lennie kellene, ezért látunk olyan sok szemüveges embert. Ha ugyanis a szemgolyó nem gömbölyű, hanem hosszúkás alakot vesz fel, ugy hogy az ideghártya távolsága a lencsétől nagyobb, mint normális körülmények között, akkor tehát a távoleső tárgyak képe még a lehető legalaposabb lencsebeállitás mellett sem esnek élesen az ideghártyára, beáll az az állapot, amit rövidlátásnak szoktak nevezni. A rövidlátó a közeleső tárgyakat tehát élesen látja, ellenben a távoleső tárgyakat csak elmosódva.

           Ennek az ellentéte a tullátás vagy messzelátás is előfordul, ha a szem rövidebb a kelleténél, tehát a távolság az ideghártya és a lencse között kisebb, mint normális szemnél. Ilyen esetben közeli tárgyak nézéséhez igen erős izommunkára van szükség, sőt nagyobbfoku távollátás mellett közeli tárgyak képét egyáltalában nem lehet élesen vetiteni az ideghártyára. Minden körülnézés erősen fáraszt, távolba azonban az ilyen szemmel igen jól lehet látni, ha a tullátás kisebbfoku. Ez az állapot többé-kevésbé minden embernél beáll a 40-es vagy 48-as évektől kezdődőleg, még pedig annak következtében, hogy a lencse rugalmassága csökken, nem lehet tehát az izomösszehuzódással olyan domboruvá tenni, hogy a szem élesen mutassa a közeleső tárgyakat. Sietteti ennek bekövetkezését többféle anyagcsere-zavar, különösen a cukorbetegség.

           Az ilyen túllátó vagy messzelátó szemet megfelelő domború szemüvegek viselésével kell javitani. A lencse hiányzó domboruságát pótolni kell a megfelelő szemüveggel, amelynek segitségével a közeleső tárgyakat is ismét élesen lehet látni. A messzelátók tehát tulajdonképen csak munkaszemüveget viselnek, mert a távolbanlátásuk rendszerint kifogástalan.

           A tullátás azonban nemcsak öregkori elváltozás következménye lehet, hanem, amint emlitettük, a szem alaki hibájából is származhat. Előfordul gyermekeknél is, hogy a szem fejlődésében visszamarad s oly rövid, hogy közeli tárgyakat nem látja élesen. Ez a szemelváltozás lehet olyan nagyfokú, hogy a szem a távoli tárgyakat is csak ugy tudja élesen látni, hogy a lencsét a megfelelő izmokkal domboruvá teszi, ennélfogva a szemnek távonalbanézés esetén is, ami a normális szemre nézve a pihenés állapota, izommunkát kell kifejtenie. Még erősebb az izommunka természetesen a közelnézésnél. Ez az állapot rendszerint fájdalmakkal, erős fejfájással és ideges jelenségekkel jár, iskolásgyermekeknél ezek a tünetek oly súlyosak lehetnek irás vagy olvasás közben, hogy a gyermekek képtelenek iskolai feladataikat végezni, idegesekké lesznek. Ezt az idegességet szülők és tanitók gyakran félreismerik, és pedig ezt megfelelő szemüveggel rögtön meg lehetne gyógyitani.

           A rövidlátó szemeket szintén szemüveggel kell javitani, mivel azonban itt a lencséknek fénytörőképessége túlságosan erős, tehát szórólencséket, homorú lencséket kell alkalmazni, hogy a rövidlátó szem a távoli tárgyakat is élesen lássa.

           A rövidlátásnál a szemek a rendesnél hosszabbak, ennélfogva nehezebben mozognak a szemüregben. Közeli tárgyak nézésénél a szemek bizonyos fokig összenéznek. Ez azonban rövidlátó szemmel nehéz, sőt nagyobbfoku rövidlátás mellett lehetetlen is. Éppen ezért gyakran csak az egyik szem fixirozza a tárgyat, a másik szem a nézésben részt sem vesz, hanem kifelé fordul, és beáll a nagyfokú rövidlátást gyakran kisérő kancsalság, és pedig az illető kifelé kancsalit. A rövidlátás gyorsan növekedhetik, ha a szem látóképessége különben is gyönge, mert ez esetben a tárgyakat még közelebb kell a szemhez hozni. Ilyenkor társulhatnak a rövidlátás mellé a szem belsejének egyéb betegségei is.

           Normális szemalkotás mellett olvasásnál, írásnál általában legkedvezőbb a helyzet, ha a tárgyak 25-30 cm-nyire vannak a szemtől. Ilyen helyzetben tud a szem aránylag leghosszabb ideig közelmunkát végezni. Ezt a távolságot nevezik normális látótávolságnak, amelynél a szem izommunkája aránylag a legcsekélyebb. Közellátó szemnél a tárgyakat sokkal közelebb kell a szemhez hozni, és igy a szem izmai sokkal erősebb munkát fejtenek ki. A homorú szemüveg célja éppen az, hogy helyreállitsa ezt a normális munkatávolságot.

           A szemüveg helyes megválasztása mellett a rövidlátásnak a fejlődése sokkal lassúbb lesz, esetleg meg is akadályozható. Kezdődő vagy közepes rövidlátásnál legcélszerűbben olyan szemüveget szokott rendelni az orvos, amely a szemet normális szemmel egyenlővé teszi. Az ilyen szemüveggel a rövidlátó élesen lát a távolba, és a lencsét eléggé domboruvá tudja tenni ahhoz, hogy a közeli tárgyakat is élesen lássa. Célszerű szemüvegek a rövidlátás fejlődésére nagyon jó befolyással vannak, azonban jó szemüveget csak orvos rendelhet, aki a látás élességén kivül megvizsgálja a látóképességet, sőt szemtükörrel a szem belsejét is, és ahhoz képest állítja be a szemüveget. ..."

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Vidéky Richárd kórházi főorv.)

        Ezek is érdekelhetik Önt:

        Szem anatómiája>>

        Mit kell tudni a rövidlátásról?>>

        Mit kell tudni a távollátásról?>>

        Mire figyeljünk szemüveglencse-választáskor?>>

        Kontaklencse vagy szemüveg?>>

        Kancsalság>>