• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A fül betegségei - 1. rész

           "A szem után legfontosabb érzékszervünk a fül, amely a hangot közvetíti és igy lehetővé teszi, hogy a beszéd által embertársainkkal gondolatainkat személyesen közöljük. Azonkivül a fül közvetíti mindazokat a kellemes hangérzékeket, amelyek akár a természet kellemes hangjaiban, akár a zenében rejlenek. Éppen ezért igen súlyos csapás a hallás elvesztése. Elég a siketnémák példájára utalni, akik beszélni sem tudnak, bár a beszélőszerveik teljesen épek, ők hallásukat vesztették el, rendszerint korai gyermekkorban, valamely fertőző betegség komplikációja következtében. Ha a hangfelfogó készülék működéskivül van helyezve, ugy működésen kivül kerülnek az idegösszeköttetések, amelyek az agyból a beszédszervekhez vezetnek, ugy hogy a süketek szükségképen némákká is lesznek. Ez bekövetkezik még későbbi gyermekkorban is, ha a gyermek már megtanult beszélni, de hallását a tizedik életév előtt elveszíti, ismét elfelejti a beszédet, legfeljebb néhány artikulálatlan hangot ad. Későbbi korban, amikor a beszéd már erősen beidegződött, a beszéd képessége a megsüketüléssel nem vész el, csak a beszédmód válik egyhangúvá azért, mert a hallás nem kontrollálja a kiejtett hangokat.

           A süketnémaság a lelki életre is nagyon kedvezőtlen hatással van, a süketek rendszerint gyanakvók, saját gyöngeségük érzése elhatalmasodik rajtuk, emberkerülőkké lesznek, és igy munkaképességük is erősen csökkent. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a hallás hiánya veszedelmes helyzetekbe sodorhatja a süketeket, például a nagyváros forgalmas utcáin. A véleszületett süketség aránylag ritka, ugy hogy a fül gondozásával, esetleg fellépő betegségek gyógykezelésével sok embert még lehetne menteni ezektől a szomorú következményektől.

           A nehéz hallás első következményei rendszerint az iskolában jelentkeznek, ahol az oktatás egész módszere elsősorban a kimondott szóra van felépítve. A nagyothalló gyermekek a tanulásban elmaradnak, pedig a hallás zavarában szenvedők jelentékeny számot tesznek ki az iskolában. Németországban sok ezer iskolásgyermek vizsgálatából kiderült, hogy több mint egy negyedrészük a normálisnál gyöngébben hall. Ennek a nagyothallásnak az oka leggyakrabban az elhanyagolt középfülgyulladás és az ennek következtében beálló fülgenyedés, mivel pedig ezek többnyire az orr és a torok betegségeivel függnek össze, ezért elsősorban ezekre kell figyelmet fordítani. Mindaz, ami a náthát vagy torokgyulladás keletkezését megakadályozza, fontos szerepet játszik a középfülgyulladás elkerülésében is. Tehát a test edzése, korai gyermekkor óta, légfürdők, hideg víz stb., a száj és a fogak gondos tisztántartása, a fogkefével és toroköblitéssel, és különös figyelem arra, hogy a lélegzés az orron át történjék. Ha az orr el van dugulva, ezen kell elsősorban segíteni.

           Fokozottabb figyelmet kell fordítani a száj és az orr tisztántartására, fertőző, lázas betegségek folyamata alatt. Ha a gyermek csak a legcsekélyebb panaszt hangoztatja, nyomásról vagy fájdalomról a fülben, vagy a hallás romlásáról azonnal gondos orvosi vizsgálat szükséges már csak azért is, mert a fülbe gyakran sugárzik ki fájdalom más beteg szervekből, például lyukas fogakból. Semmi körülmények között sem szabad a fület orvosi vizsgálat és rendelet nélkül kifecskendezni, vagy olajat becseppenteni, ami az egyik leggyakrabban használt háziszer.

           Vigyázni kell arra is, hogy a gyermekek a dobhártyát a fülükbe dugottt tárgyakkal meg ne sértsék, mert ha egy ilyen sérüléshez fertőzés társul, annak súlyos következményei lehetnek. Ha idegen test jut a fülbe, nem szabad megkísérelni annak kivételét, laikus csak mélyebben tolja be azokat a hallójáratba. Nagy ritkaság, hogy a fülbemászóknak nevezett, vagy pedig más rovarok csakugyan bemásznak a fülbe, ilyen esetben langyos olaj becseppentésére a rovarok eltávoznak. Nem célszerű a fület vattával bedugni, amint az általános szokás olyanoknál, akik a cugtól félnek. A vatta csak elkényezteti a fület, amellett felhalmozódik benne mindenféle piszok.

           Nagyon gyakori eset, hogy a külső füljáratban meggyülik a fülzsir, mert a mirigyek a kelleténél többet termelnek, vagy pedig, mert nem távozhat el a fülből. Ha a fülzsir a külső füljáratot egészen eldugaszolja, akkor a hallás zavarai, fülzúgás, sőt szédülés is állhatnak be. Különösen beáll ez az állapot, ha például fürdésnél viz jut a fülbe, amely felduzzasztja a fülzsir-dugaszt, és igy eltömi a füljáratot. Későbbi korban a fülzsir beszárad, ugy hogy eltávolítása nem is könnyű. Ilyen esetekben az orvos langyos glicerint; szokott a fülbe cseppenteni, és ha ez a dugaszt fellágyitotta, másnap langyos vizzel kifecskendezi a fület."

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)

        Néhány cikk a témában:

        A fülzúgás okai és kezelése>>

        A nagyothallás okai>>

        A nagyothallás kialakulása>>

        Az MP3 lejátszók egészségügyi kockázata>>

        Hallókészülékek>>

        A fülgyulladás tünetei és kezelése>>