• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A bél betegségei

           "A gyomorból a már emésztésre előkészített tápanyagok félfolyékony állapotban a bélbe kerülnek, ahol az emésztés folyamata nagyrészt történik és befejeződik. A megemésztett, jól feldolgozott tápanyagok a bél falán keresztül felszívódnak, az emészthetlen részek pedig, összekeveredve a bél faláról levált sejtekkel, a fel nem használt emésztőnedvekkel, epével stb. végül is a szervezetből kiürülnek. Az ürülék mennyisége természetesen a táplálék mennyiségétől függ, továbbá attól, mennyi a táplálékban az emészthetetlen rész. Mig a táplálék az emésztőcsatornán keresztülhalad, mindinkább felszívódik belőle a viz, ugy hogy a vastagbél tartalma már sokkal szilárdabb. Ha ellenben a bélmozgás gyorsabb, úgyhogy nincs idő a viz felszívására, akkor az ürülék hígabb, és beáll az az állapot, amit hasmenésnek nevezünk. Ilyen esetben nincs elég idő a táplálék felszívódására sem, ugy hogy a szervezet sok tápanyagot veszít.

           A székletét szine rendes körülmények között sötét barnásszinü, amely szint a közékeveredett epefestékektől nyeri. A különböző táplálékok a széket különbözővé színezhetik, ha pedig az epe kijutása a bélbe akadályozva van, akkor - a legfőbb festőanyag hiján - világos agyagszinü.

           Egészséges embernek rendszerint naponta egyszer van széke, de nem jelent betegséget az sem, ha rendszeresen hosszabb időközök telnek el az egyes székletétek között, vagy ha naponta 2-3 székürülés is van. Persze, ha ilyen állapot - a székrekedés - állandósul, különösen, ha valaki sokat és sok emészthetetlen anyagot eszik, akkor beállhat a krónikus székrekedés és annak következményei, idült vastagbélhurut, továbbá az aranyér.

           A rendes székletétre a legnagyobb befolyással a táplálkozás milyensége van. Emészthetetlen anyagokra a táplálékban okvetlenül szükség van, mert ezek bizonyos fokig izgatják a belek nyálkahártyáját, izomzatát s idegeit és ily módon meggyorsítják a bélmozgást s a táplálék továbbhaladását. Ha tehát az emészthetetlen anyagok mennyisége nagyon kicsiny, hiányzik ez az inger és pangás áll be a bélben. Ha az emészthetetlen anyagok mennyisége tartósan és túlságosan nagy, akkor a bél megerőltetése következtében könnyen elernyed a bél izomzata és székrekedés áll be.

           Általában ismeretes, hogy vannak ételek, amelyek a bélműködést elősegítik, így különösen a gyümölcsök, kompótok (aszaltszilva-kompót), azonkívül aludttej stb. Ugyanilyen hatása van a sok emészthetetlen anyagot tartalmazó erősen barna kenyereknek, mint például a Graham-kenyér.

           A bélmozgást akadályozzák különösen a csersavtartalmu táplálékok. Általában ismeretes, például az áfonyának, vörösbornak, valamint a kakónak és teának ilyen hatása. Azonkívül számos gyógyszer a növényvilágból, amelyeket háziszerek közt is csaknem minden családban meg szoktunk találni, csökkentik, vagy előmozdítják a bélműködést, igy élénkítik a bélmozgást az ismeretes hashajtók, mint a ricinusolaj, gátolják a bélmozgást a hasmenés ellen használt szerek, például az ópium.

           Vannak, akik bizonyos tápanyagokat nem birnak el, mert például az epertől, ráktól, vagy heringtől bőrkiütéseket kapnak.
        Ezt tudományos nyelven idioszinkráziának, anafilaxiának (különleges túlérzékenység) nevezik, ennek a gyógyítása főkép az illető ételektől való tartózkodásban áll.

           Az elmondottakból már világos, hogy a bélbetegségek okai túlnyomólag ugyanazok, mint amiket a gyomorbetegségek keletkezésénél már elmondottunk. Legfeljebb még azt a különbséget emlithetjük, hogy bélbetegségeket okozhatnak a bélbe nyiló mirigyek megbetegedései, ha például a máj megbetegszik és kevés, vagy pedig összetételében változott epét juttat a bélbe, ez is lehet oka a bél megbetegedéseinek. Azonkivül a bélbetegségek oka lehet a bélben élősködő baktériumok elszaporodása is. Itt természetesen nem a fertőző betegségekre gondolunk, mint amilyen például a tifusz, vérhas vagy a kolera, hanem azokra a baktériumokra, amelyek az egészséges ember bélcsatornájában is előfordulnak.

           Ha a bélmüködés nem rendes, ha a béltartalom pang, ha rendellenes rothadások keletkeznek, akkor a baktériumoknak mérges termékei izgathatják a gyomor falát és bélbetegségeket idézhetnek elő. A baktériumok flórájának azonban még egy más szerepe is van, mert azok a mérgek, amelyek a baktériumok életműködésének folyamata alatt keletkeznek, a bélfalon keresztül felszivódnak a szervezetbe és Mecsnikov, a híres párisi tudós ezeknek a baktériummérgeknek tulajdonítja a szervezet korai öregedését. Az ő tanácsa szerint különösen a vastagbél baktériumflóráját kell figyelembe venni, olyan ételeket kell fogyasztani, amelyekben ártalmatlan baktériumok vannak s amelyek a vastagbélben elszaporodva elnyomják az ártalmas baktériumokat. Ilyen hatást tulajdonit Mecsnikov egy aludtéj-fajtának, a joghurtnak és erre vezeti vissza, hogy Bulgáriában, ahol a joghurt egyik legfőbb táplálék, olyan gyakoriak a hosszuéletü emberek.

        És érdekes, hagy napjainkban mind nagyobb és nagyobb fontosságot tulajdonítanak a vastagbelek kóros baktériumflórájának. Súlyos szavú orvosok vannak, akik például a vészes vérszegénység okozójának a vastagbél kóros baktériumflóráját tekintik.

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)

         

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt: