• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Hogyan kell a beteg embert táplálni - V. Átmeneti diétás étrend

           "Ha az előbbi könnyű, kimélő diétával sokat foglalkoztam, tettem ezt azért, mert ezen könnyű, kimélő diéta az, amit legáltalánosabban diétás kosztnak szoktak nevezni. Sok gyomorbeteg hetekig-hónapokig kell, hogy ilyen könnyű kimélő diétán éljen. Emberi természet, hogy nem szeretünk lemondani kedvelt ételeinkről, nem szeretünk az asztalnál mást enni, mint a többiek és érthető, hogy aki sokáig élt diétán, az vágyódik már az egészséges ember kosztja után. Sok rossz tapasztalatról tudok, mikor valamelyik betegem áttörve az előirt korlátokat, egyszerre áttért a normális emberek minden ételére válogatás nélkül. Ezért vezettem be a vezetésem alatt álló gyógyintézetekben az átmeneti diétás étrendet, amit röviden diétás étrendnek szoktunk házinyelven nevezni.

        A rendes normál koszttól eltér ez az étrend annyiban, hogy nem szerepelnek ebben a durvarostu főzelékek, mint a káposzta, kelkáposzta, öregebb kalarábé; a karfiol is csak addig, amig fiatal, a spárgának csak a fejerésze; ebben a diétában is csak áttörve adjuk az u. n. hüvelyes főzelékeket: babot, borsót, lencsét, viszont áttöretlenül adhatjuk a puha zöldbabot, zöldborsót. Nem adunk még ezen átmeneti diétán élő betegnek semmi nyers gyümölcsöt, de megengedhetünk mindenféle főtt gyümölcsöt, kompótot. A nyers gyümölcsök közül csak a banán és a lehámozott puha őszibarack adható.

        A húsok tekintetében is több szabadság illeti meg az átmeneti diétán élőket. Nagyobb változatosságban adhatjuk itt a finomrostú borjúhúsokat, a szárnyasokat, a halakat, a marhahúsból a finomabb fajtájú vesepecsenyét, a puhára főtt felsárszeletet, de előbb a zsiros részektől meg kell a hust szabaditanunk. Nem adhatjuk még a zsiros sertés-, liba- vagy kacsapecsenyéket, de a soványabb malac-vesepecsenyét (u. n. szüz-sültet) megengedhetjük. A mártások közül az átmeneti diétákban is kerülendők az erősen fűszerezett, savanyu mártások, azonban változatosabban adhatunk tejfelesen készült mártásokat, valamint finom könnyű olajokkal készitett ízjavitó mártásokat is.

        A mustárnak, paprikának, borsnak nincs helye a diétás beteg asztalán. Sót is általában csak mérsékelten engedélyezzünk, s ha a beteg minden módon kissé savanyúbb izt szeretne, akkor csak kevés citrommal való savanyitást engedjünk meg.

        Az elmondottak alapján könnyen megérthető, hogy uborka, cékla, saláta, savanyitott paradicsom, vagy paprika szintén kerülendő ezen diétában. Csak kivételesen engedhetünk meg egy kevés egészen friss apróra vágott salátát, citromos cukros lével édesitve.

        Az előbbi diétában megengedett tésztafajtákhoz kevés hozzátenni-valónk van. A nálunk nagyon szeretett főtt tésztákat itt még nem engedhetjük meg. Szabad enni puddingot, felfújtakat, piskóta és egyéb omlós tésztaféleségeket, amelyeket csak kevés krémmel tölthetünk vagy diszithetünk.

        Ehelyütt emlitjük meg, hogy a rosszgyomru embereknek általában ne adjunk se nagyon hideg, se nagyon meleg ételeket. Ezért nem adunk fagylaltot sem, amely pedig alapanyagánál fogva nem nehéz étel, de mégis, egészen kis adagoktól eltekintve, a hirtelen bevitt hideg étel érzékenyebb gyomrú egyéneknél gyakran vált ki fájdalmas, vagy legalább is nyomásérzéssel járó összehúzódásokat (úgynevezett gyomorgörcsöt).

        Jól pótolja a fagylaltot és nagyon kellemes étel a hideg rizs főtt gyümölccsel diszitve, édesitve. Ugyancsak fogyaszthatók a hidegen tálalható krémek (kakaó, mokka, citrom stb. krém).

        A sajtféleségekkel is bővithetjük most már betegeink étrendjét, Kizárjuk azonban az erős, érett sajtfajtákat. Puha krémsajtok (Gervais, Imperia!
        stb., amely fajtákat magyar gyárak is igen jól készitik), esetleg trappistasajt kis mennyiségben adható.

        Megjegyezzük, hogy az előbbi diétában felsorolt és megengedett tojás és tejféleségek természetesen itt is adhatók. Az átmeneti diétás koszton élő betegnek még mindig fehér kenyér és a zsemlye a mindennapi kenyere.

        Itt van a helye, hogy rámutassunk arra, hogy a fehér kenyérben nincsen meg minden alkatrésze a nemes, jó búzának. A magnak sok sikértartalma, értékes fehérjeanyaga átmegy a barnább lisztekbe, sőt a korpába is és ezért van sok rajongója a durvább, barnább kenyereknek is. Magam is sokszor rendelem a korpás, vagy durván őrölt buzaszemekkel elegyes Graham- vagy Schott-féle kenyeret, de ahol a beteg gyomrot vagy belet kimérnünk kell, ott a durvább összetételű kenyeret nem adhatjuk.

        Ezzel végigmentünk a gyomrot és a beleket kimélő diéták lassan, fokozatosan beállitott változatain. A folyékony, pépes, vagdalt, könnyű, kimélő és átmeneti diétán fokozatosan kipróbált gyomor átmehet most már a normál emberek teljesen szabad kosztjára. Mikor szabad áttérni a normál étkezésre, csak az orvos mondhatja meg. A normál, szabad étkezés sem jelenti azonban azt, hogy sok fűszeres étel fogyasztása, vagy a sok evés egészséges. Az az ember táplálkozik egészségesebben, aki nem eszik sokat, hanem kevesebbel is beéri és nem terheli meg nagy mennyiségekkel sem a gyomrát, sem a belét. Mert a jó gyomor munkabírásának is van határa. Sohasem szabad addig enni, amig egy feszülő teltségérzés áll be, hanem bölcs mérséklettel hagyjunk minden étkezés végén egy kis fennmaradó étvágyat."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr.Jakab László igazgató-főorvos)