• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Hogyan kell a beteg embert táplálni - II. Folyékony, pépes diéta

           "A zselészerű anyagok átmenetet képeznek a pépes anyagok felé, amelyeknek megemésztése szintén lényegesen megkönnyített a természet-adta nyers anyagokkal szemben. A vízzel, tejjel főzött lisztes anyagik legismertebbje és ennek csoportnak prototípusa a tejbefőtt dara, a tejbefőtt áttört rizs, vagy a levesbefőtt és áttört rizs, amelyeknél a gyomor és bél munkája a finom felaprózás folytán lényegesen megkönnyített és ezért a legtöbb folyékony anyaggal együtt rendelhető és adható.

        A pépes diétához számithatók azok az ételek is, amelyek a szájban úgyszólván szétporlanak, szétmálnak. Ilyen nagyon jó szolgálatokat tevő tápszer a legfinomabb fehér lisztből vajjal és tojássárgájával készített keksz (jó magyar készítmények: a Koesilin v. Schmidt-féle győri gyárak kekszei), valamint idesorolhatjuk a jól megpirított kétszersültet és a régi, nem friss kenyérből készült pirított szeletkéket (Toast) is.

        Pépes formába hozható sok főzelékfajta is. Ki nem tapasztalta volna, hogy kiéhezett betegje milyen boldogan fogad egy kis áttört burgonyapürét. Sok felesleges salakanyagtól szabaditja meg a gondos háziasszony a finom szitán való áttörésnél a zöld borsót, a parajt, a sárgarépát stb. A csecsemők táplálkozásának első próbálkozásait a komolyabb ételek felé ezek az áttört főzelékek teszik.

        A finoman elosztott ételek természetesen kevesebb munkát adnak a rágásnál, könnyen keverednek a gyomor és bél emésztőnedveivel s mert kevés erjedőanyag van bennük, a sokszor nagyon kellemetlen bélgázok fejlődése sem zavarja a beteg közérzetét. Ennek a táplálkozásnak azonban hátránya is van, mert az ilyen finom, a beleket nem ingerlő táplálék miatt gyakran panaszkodik a beteg székrekedésről. A beleknek is szükségük van a normálisan megszokott ingerületekre és ezért a pépes diéták mellett jól alkalmazzuk a gyümölcspüréket, az almapürét, a megfőtt barack- vagy szilvapürét.
        Az ilyen diétával táplált betegnél már sok módunk van a táperő fokozására. A kekszre, kétszersültre vajat tehetünk, a főzelékpürék szintén meglehetősen nagymennyiségű vajat visznek be a szervezetbe.
        A tejben főtt dara vagy rizs nagy fokban növeli a tej táperejét. Az almapürében cukor van s ez is hozzájárul a napi táplálék összértékének növeléséhez.

        Kivételesen ezen pépes ételekhez is keverhetünk a mesterséges tápszerekből, pl. sanatogenből, somatoseból, malátakivonatokból, mely mesterséges hozzáadásokra csak abban az esetben van szükség, ha a beteg táplálékfelvétele valamely oknál fogva igen kis mennyiségre korlátozott és kénytelenek vagyunk neki kis adagokban a lehető legnagyobb tápértékü ételeket nyújtani. Sajnos, ezen mesterséges tápszerek aránylag túl drágák, izük pedig, mihelyt nagyobb mennyiségben adjuk őket, nem kellemes.

        A legújabb tudományos vizsgálatok beigazolták, hogy a szervezetnek szüksége van bizonyos vitamin anyagokra, amelyek a nyers magvakban, tejben, nyers gyümölcsben, főzelékfélékben jelen vannak, de a főzés és sütés ezeket hatástalanná teszi és így az egyoldalú, csak főtt, vágy sült ételek fogyasztásából különböző betegségek jöhetnek létre. Szerencsére ilyen vitamint tartalmazó anyagok mindenütt vannak, s igen kevés elégséges belőlük ahhoz, hogy avval szervezetünk szükségleteit fedezzük. A tejben, a vajban már rendesen megkapja a szervezet a szükséges vitaminokat, mint ahogy a csecsemő is megkapja azokat az anyatejjel. A nem túlságosan megfőzött almapürének, valamint a citrom- vagy narancslevével készített hűsítő italoknak a vitamintartalma szintén hozzájárul ahoz, hogy a beteg vitaminszükséglete kielégíttessék. Mégis, főként reconvalescens betegeknél, valamint gyermekeknél is jó szolgálatot tehet az „arnea" csokoládé, amely vákuumban besűrített főzelékpürével van keverve és sok vitamint tartalmaz."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr.Jakab László igazgató-főorvos)