• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Szépségápolás - A haj ápolása

           "A haj az ember egyik legszebb ékessége és ámbár ez köztudomású, mégis igen gyakran ugy vagyunk vele, mint az egészségünkkel, hogy csak akkor kezdjük megbecsülni, mikor már fogytán van, holott ha többet törőd­nénk vele, bizonyára késő öregségig megtarthatnók fejünknek ezt a szép diszét.

        A jól ápolt és gondozott hajnak már a legrégibb időben is igen nagy be­cse volt. Hiszen ismeretes, hogy a régi zsidók a kopaszságot olyan szégyen­nek és súlyos büntetésnek tartották, hogy még Ézsaiás próféta is igy em­lékezik meg róla:

        „És szól az Ur: Mivel Sión leányai felfuvalkodottak . . . Megkopasztja az Ur Sión leányainak fejtetőjét... És lesz a felfodrozott haj helyén kopaszság." (Ézsaiás könyve: harmadik rész 17., 18. és 25. fejezet).

        Sámson és Delila históriája is azt bizonyitja, hogy a zsidók a hosszú haj­nak nagy értéket tulajdonítottak és felfogásuk szerint az a testi erőnek egyik legfőbb forrása. Hogy az ókori germánok a legnagyobb gyalázatnak tar­tották, ha a nőnek a haját levágták, az kitűnik Puhlius Cornelius Tacitus Germániáról irott hires munkájából is (De origine, situ, moribus ac populis Germaniae liber), amelyben szószerint ez áll: A házasságtörések e roppant nagyszámú népnél a lehető légritkábbak; büntetésük rögtöni és a férjnek van átengedve: „haját levágva, meztelenül, rokonai jelenlétében üzi ki a férj a házból a vétkest és végigkorbácsolja az egész falun."

        A görög és római költők éppen ugy magasztalják a női haj szépségét, mint akár a modern kor irói. És hogy Rómában milyen nagy becse volt ki­vált a szép szőke hajnak, azt legjobban abból láthatjuk, hogy mikor Július Caesar Galliát elfoglalta, az elfogott szőke gall leányoknak levágatta a haját és eladatta Rómában. A nagy hadvezér az igy szerzett pénzzel fizette ki tö­méntelen adósságainak egy részét, pedig tudta, hogy a galloknak ez a meg­szégyenítés nagyon fáj, mivel ők a levágott hajat a rabszolgaság jelének tar­tották. Mikor aztán férfikora delén Július Caesar maga is megkopaszodott, ezt a fogyatékosságát minden lehető módon el akarta titkolni és valóban boldog volt, mikor a szenátus felhatalmazása alapján állandóan babérko­szorút hordhatott.

        Ujabb időben sokat vitatkoznak azon, hogy melyik szebb, a hosszú haj vagy pedig a rövidre vágott. E tekintetben minden vita meddő, mert hiszen ez izlés és divat dolga. Azelőtt minden női szépséget fogyatékosnak tartottak, ha a fejet nem ékesítette hosszú, fényes és hullámos fürtöknek a tömege. Az objektív igazság az, hogy a rövidre vágott haj talán éppen eddig szokatlan voltánál fogva rendkívül érdekes kifejezést ad az arcnak és bájossá teszi a nő megjelenését. Nem lehet tehát ellene kifogást emelni, mert az, hogy nöietlen, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A haj gon­dozása és ápolása szempontjából pedig határozottan előnyösnek kell tar­tanunk, mert megkönnyíti a fejmosást, ami pedig a kóros hajhullás meg­előzésének egyik legfontosabb feltétele."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)