• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Betegápolás - Vérző beteg ellátása

           "Az ápolónak ismernie kell a mindennapi életben előforduló kisebb és nagyobb vérzéseknél való eljárást is. Néha akkora a vérzés, hogy miatta a beteg élete komoly veszedelemben forog. Ha az ápoló a vérzést veszélyes­nek gondolja, azonnal hivasson orvost. Jobb, ha korán jön az orvos, mint­sem késve. Az ápoló ilyen esetben a beteggel szemben ugy viselkedjék, hogy sejtelme se legyen bajának aggodalmas voltáról. Inkább arra kell törekedni, hogy a beteg ne féljen és ne nyugtalankodjék, hanem bizzék benne, hogy mihelyt megérkezik az orvos, állapota azonnal teljesen jóra fog fordulni. A beteg félelme, ijedtsége és mindenféle mozgása hevesebb szívműködéssel jár, ami megnehezíti a vérzés megszűnéséhez szükséges vérrög képződését. Az ápolónak, mikor az orvost elhivatja, egyúttal meg kell üzennie, hogy mi­féle vérzésről van szó, hogy magával hozhassa az esetleg szükségessé váló orvosságokat és műszereket.

        Az orrvérzés aránylag igen gyakori baj fiataloknál és gyermekeknél, kivált ha vérszegények. Orrvérzést okozhat például, ha megütik az orrun­kat, vagy ha piszkáljuk. Szív- és vesebajnál nem ritka és előfordulhat ér­elmeszesedésnél is. A kezelését orvosra kell bizni. Az ápolónak az a feladata, hogy a vérzést addig is, míg az orvos megérkezik, megszüntetni igye­kezzék. Az oly gyakran szokásos eljárás, tudniillik hideg víznek vagy pedig valamely összehúzó szernek a felszívása inkább káros, mint hasznos, mert ilyen módon az esetleg már képződött véralvadék kisodortatik. Ezen el­járástól tehát tartózkodni kell. Leghelyesebb a külső orrnyilásnak két ujjal való összenyomása. A fejet fektessük magasra és tegyünk a vérző beteg szivére jégtömlőt, esetleg egészen hideg vizes ruhát. Nagyon jó a tömés (tampon) alkalmazása is. Csavarjunk össze kis vattadarabkát és csavaró mozgásokkal illesszük be az orrnyilasba. Jó feszesen álljon, mert különben mellette fog a vér tovább folyni vagy szivárogni. Ugy illesszük be, hogy a vége az orrlyukon kivül maradjon, hogy ki tudjuk húzni, mikor már nem lesz rá szükség. Nézzük meg a garat hátsó falát is, mert megeshetik, hogy a vér hátrafelé folyik és a beteg ezt észre sem veszi. Ilyenkor az orvos az úgynevezett Bellocque-féle csővel tamponálva állítja el a vérzést. Vérzéskor a nyakat szorító ruhadarabokat meg kell oldani. A beteg vegyen mély léleg­zetet. Nem szabad az orrot fújni. Régen vaskloridvattát használtak. Ez nem helyes.

        Ha a vér a fülből jön, például nagyfokú megrázkódtatás után, akkor koponyaalapi sérülésre kell gondolni. Ilyenkor a beteget ágyba kell fek­tetni. A füléhez senki hozzá ne nyúljon, ellenben hivassanak hozzá sürgő­sen orvost. Mig ez megérkezik, a beteg fejét magasan kell fektetni és a sé­rült oldalára jégtömlőt kell alkalmazni.

        Ha a garatból jön a vérzés, nyelessünk a beteggel apró jégdarabkákat és adjunk neki fagylaltot vagy jeges vizet. Toroköblitőt ilyenkor ne hasz­náljunk.

        Foghúzás után való vérzésnél nem kell a szájat jeges vagy ecetes vizzel kiöblíteni, mert a viz magával sodorja a keletkezett véralvadékot. Ha a vérzés nagyobb fokú és nem akar elállni, akkor a fog helyén maradt lyu­kat vattával vagy steril gaze-vel tamponáljuk, azaz betömjük.

        Ha a vérzés valamely női betegséggel van összefüggésben, sürgősen orvost kell hivatni és mig ez megérkezik, addig is a beteget ágyba kell fek­tetni. Gondoskodni kell róla, hogy elegendő forró viz álljon az orvosnak rendelkezésére és rendbe kell hozni mindazt, amire az orvosnak kézmosás céljából szüksége lesz. Az ápoló ne csak a beteg érverését figyelje, hanem a vérzésokozta egyéb tüneteket is. Ha nagy a vérveszteség, a beteg sápadt lesz, gyengének érzi magát, ásít, szédül és egyszerre csak fekete lesz előtte minden. Ilyenkor tiszta levegőről kell gondoskodni, a beteget be kell takarni és adjunk neki meleg kávét vagy teát. Ha ájuldozik, mossuk meg az arcát kis kölni vizzel vagy ecetes vizzel, a fejét pedig helyezzük mélyebbre.

        Vérköpés esetén haladéktalanul az orvosért kell küldeni. A tüdőből való vér világospiros és habos. A vérzés köhögéssel kezdődik. A beteg azonnal menjen az ágyába és itt kissé ülő helyzetben legyen. Maradjon nyu­godtan és tartózkodjék minden mozgástól és minden beszédtől. Ne vegyen túlságosan mély lélegzetet. Mindent távol kell tőle tartani, ami köhögési ingert válthatna ki. Nyeljen a beteg apró jéglabdacsokat, a mellére pedig rakjanak hideg, vagy jeges borogatást, esetleg jégtömlőt. Addig, mig az orvos megérkezik, adjanak a betegnek egy evőkanálnyi közönséges kony­hasót egy pohárnyi vizben feloldva. A beteg az első napokban csupán csak hideg tejet kapjon táplálékul és, ha nincs széke, erről csórék utján kell gondoskodni. A beteget meg kell nyugtatni és fel kell világosítani róla, hogy baja teljesen meggyógyítható. A vérző betegnek mindaddig, mig állapota jobbra nem fordul, ne adjunk sem teát, sem kávét. Szeszes ital mindenféle formájában szigorúan tilos. Az első napokban meleg folyadékoktól tartóz­kodni keli.

        Vérhányás esetén néha csak ugy ömlik a vér a beteg száján és orrán keresztül. A beteg olyan sápadt lesz, mint a fehér fal, sőt esetleg ájuldozik is. Rögtön orvosért kell küldeni. Vérhányásnál a gyomorból sötét, majd­nem feketésbarna tömeg ürül ki. A beteget teljes nyugalomba kell helyezni, jéglabdacsokat kell vele nyeletni és a gyomra tájékára jégtömlőt kell rakni. Semmiféle egyéb táplálék nincs megengedve, csak kizárólag hideg tej. A jégtömlőt, ha nincs kéznél, hidegvizes borogatás is pótolhatja. A tejhez a vérzés megszűnése után is még 4—5 napig ragaszkodni kell. Ha a beteg elájul, feje alól a párnákat ki kell szedni ugy, hogy a feje lehetőleg mélyen feküdjék. Hust pedig legalább is tiz nap előtt semmi esetre se adjunk neki.

        Véres székletét esetén a széket el kell tenni és meg kell mutatni az orvosnak, aki ezt vagy maga vizsgálja meg, vagy pedig hozzáértő szak­orvossal vizsgáltatja meg. Az orvos az eset körülményeihez képest adja meg az ápolónak vagy hozzátartozóknak a szükséges utasitást és útmu­tatást. Tudni kell azonban, hogy vérhányás után rendszerint fekete a beteg székletéte a félig megemésztett vértől. A véres székletét gyakran arra mu­tat, hogy a belekben van a vérzés székhelye. Bélvérzés esetén a beteget azonnal teljes nyugalomba kell helyezni és a hasára hideg vizes borogatást vagy pedig jégtömlőt kell alkalmazni. Mindenféle szilárd táplálék eltiltandó és csakis folyékony tápfelvételt szabad megengedni. Szilárd összeállásu ételekre csak akkor szabad áttérni, ha a vérzés már nyolc nap óta teljesen szünetel. A leggyakrabban bélvérzésnél a vér aranyeres csomókból szár­mazik. Az első segély hideg vizes vagy jeges borogatás alkalmazásában áll.

        Vérvizelés esetén is az első teendő az orvos értesitése. Véres lehet a vizelet, ha a vese beteg vagy megsérült; ha kőképződésről van szó; vagy pedig, ha a hólyag vagy a húgycső beteg. Már az orvos megérkezése előtt a beteg feküdjék az ágyába, mert a lehető legnagyobb nyugalomra van szük­sége. Arra a helyre, ahol a beteg fájdalmat érez, jégtömlőt vagy legalább is hideg vizes ruhát kell tenni. A beteg tápláléka langyos tej legyen."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)

        Ezek is érdekelhetik Önt:

        Sebek és vérzések ellátása>>

        Vérzés különleges helyeken>>

        Aranyeres vérzés okai, kezelése>>

        Kötőhártya bevérzés tünetei, okai és kezelése>>

        A gyomorfekély szövődményei>>

        Véres széklet>>