• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 3. rész

        "A csecsemőnek nagyfokú izzadása, halaványodása és kedélyének meg­változása angolkór fejlődésére hívja fel a figyelmet. A gyakorlott szem nem­sokára észreveszi a fejen a homlokdudoroknak és a falcsonti dudoroknak erősebb kidudorodását, miáltal a már emiitett szögletes koponya alakul ki. Sokszor az ilyen gyermekek igen kövérek, mellkasukon nem látszik, de orvos kitapintja a bordák csomós vastagodását, a hosszú csontok izület-végei szintén megvastagodnak (angolkóros karperec). Az angolkór kifej­lődésében igen nagy szerepe van a szabad levegő és a napfény hiányossá­gának egyrészt, a táplálék megfelelő vitaminhiányának másrészt. Az angol­kór leghatásosabb gyógyszere is ezek szerint sok szabad levegő, sok nap­fény (gyors hatás elérésére mesterséges napfény) és a megfelelő vitaminok bőséges adagolása. Megfelelő vitamint tartalmaznak a csukamájolaj, a chlorofilltartalmu növény táplálékok, a hámoglobin.

        Az angolkórhoz gyakran társul, de enélkül is tapasztalható némely csecsemőnél, ritkábban kis gyermeknél, hogy sirás kezdetén vagy nevetés­nél éles sikoltó belégzést tesz, ezen tünet (a gégegörcs) annyira fokozódhat, hogy a sikoltó belégzést légzési szünet váltja fel, a gyermek elkékül vagy teljesen elhalaványodik, másodpercek múlva hangos sirásba tör ki és ezzel a légzés ismét rendes mederbe jut. Néha a gyermek légzésének szünetelése alatt eszméletét veszíti, arcában, végtagjaiban rángások mutatkoznak, a gyermek rángógörcsöt kap (frász). Ezen tünetcsoportot egy anyagcsere­zavar okozza, melyben a szervezet életfunkcióihoz szükséges sók nincsenek arányos elosztásban, egyrészt vitaminhiány, másrészt zavart vérmirigy-müködés van ezen gyermekeknél. Orvosi beavatkozással ezen komoly anyagcserezavar teljesen rendezhető, a beteges jelenségek tökéletesen meg­szűnnek.

        A táplálékban egyéb vitaminhiányok (avitaminózis) ismét más beteges jelenségeket válthatnak ki. Ilyen okra vezethetők vissza a csecsemőkori skorbut, vagy a vérzéses betegségek a további gyermekkorban. Az egyol­dalú táplálást tulhevitett tejjel, a táplálást konzervekkel sem a csecsemő, sem a gyermek nem türi súlyos ártalom nélkül.

        Vitaminok szempontjából a nyers tehéntej felelne meg legjobban mes­terséges tápláláskor és a baba elválasztásakor, de fertőzöttségének lehető­sége miatt nem nyújtható (tuberkulózis, száj- és körömfájás). Ezért nem hosszantartó forralást, hanem pasteurözést használunk, mely mellett a szük­séges vitaminok még megmaradnak.

        Az első életév második felében, amikor a gyermek már ül, majd lábraállni is törekednék, a jó csont- és izomfejlődésre legyen legfőbb gondunk. Ezért a táplálék vegyes legyen, levegő és napfény bőségesen érje a gyerme­ket, de a napfénnyel túlzásokba ne essünk, direkt napfény nem igen fonos, ehhez csak igen óvatosan, lassan szoktassuk a gyermeket; ne süttessük erős nappal az arcát és fejét. Tornáztassuk és masszírozzuk a gyermeket, külö­nösen ha az angolkórnak gyanúja fennforog és nyújtsunk ilyenkor csuka­májolajat. Ne hordozgassuk a gyermeket, ne ültessük és ne állítgassuk, ha­nem adjunk rá módot a gyermeknek rácsos vagy hálós ágyban, hogy kedve szerint kapaszkodva ezen műveleteket a maga erejéből megtehesse. A fogmedernyulvány fejlődésére és a fogzásra fontos, hogy az orrlégzést a lehe­tőségig állandóan szabadon tartsuk, ott mutatkozó akadályokat megszün­tessünk. Ezen törekvésünk az egész fogzás tartamára, a maradandó fogakét beleértve, fennálljon; egészséges fogakat, a fogaknak szabályos elhelyeződését igy érhetjük el; emellett az orrsövénynek elferdüléseit, melyek egyéb ártalmak mellett az arc szabályos vonásait is torzíthatják, megelőzzük. Ha szükséges, akár a 2-ik életévben már eltávolíthatjuk az orrlégzésnek leg­gyakoribb krónikus okát, az orrgaratmandulát (adenoid vegetációkat). Ne késlekedjünk vele akkor, ha a hallószerv megbetegedését ezeknek tud­hatjuk be.

        A fogzás ideje alatt a gyermek mindent, ami a kezeügyébe jut, a szá­jába visz, ezért legyen gondunk arra, hogy ezt ne tehesse, és amit mégis kezében hagyunk (gummiszopóka, celluloid játékszer), az föltétlenül tiszta legyen. Csak igy kerülhetünk el ilyen korban oly gyakori szájfájást és emésztési zavart. A gyermek körmeire ezentúl nagyobb gondot fordítsunk, nedves ujjaival sok piszkot tud felszedni és körmei alatt elraktározni, illetve szájába vinni; a körmöket tehát ne engedjük megnőni. Ez különösen a csuszó-mászó gyermek gondozásának egyik főtényezője. Az ilyen korú gyermek tartózkodási helye, mint már emiitettem, korlátolt és tiszta legyen, a tuberkulózissal való fertőzésnek sok lehetőségét csak igy mérsékelhetjük.

        Másfél éves korától a gyermek sokat esik, aránylag ritkán éri ebből kifolyólag jelentőségesebb ártalom, egy kis duzzanat, bőralatti vérzés, ha­mar múlik nyom nélkül. Elég gyakoriak a hosszú csontok repedései és törései, ezzel szemben ficamok erőmüvi uton nem fordulnak elő. A törések kellő kezelésre gyorsan és jól gyógyulnak. A combizület veleszületett fica­mát a járás megkezdése után szokták észrevenni, a kacsázó járás jellegze­tes erre. Korán kezelésbe véve ez tökéletesen reparálható fejlődési rend­ellenesség.

        A legkülömbözőbb beszédzavarok a 2-4-ik életévben szokták kezdetü­ket venni; orvos állapítsa meg, hogy mennyiben függnek ezek össze a hallószerv hiányosságaival, vagy központi-, illetve környi idegrendszernek bántalmazottságával, vagy csak mechanikai okokra vezethetők-e vissza (orrgaratmandula, farkastorok, szájpad vagy arcizomhüdés stb.) ..."

        folytatjuk!

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

        A témához kapcsolódó cikkek a WEBBetegen:

        Kóros D-vitaminhiány: az angolkór>>

        A beszédhibák kialakulásának okai>>

        A fogzás>>

        Mandulagyulladás>>

        Gyermeknevelési naptár: az első év>>

        Gyermeknevelési naptár: tipegők>>

        Gyermeknevelési naptár: óvodáskor>>