• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 2. rész

        "Figyelni kell a csecsemő légzését, elég szabad-e az orrán keresztül, az első naptól jelentkező nátha, különösen vörhenyes váladékkal komolyabb megbetegedésre gyanús, ezért orvos előtt elhallgatni nem szabad. Leggyak­rabban közönséges hurutos váladék szárad be az orrjáratban és képez lég­zési akadályt, a pörköt vagy váladékot onnan legegyszerűbben azzal hozzuk ki, hogy egy kevés tejet fecskendünk belé az anya emlőjéből, erre a baba a váladékot kitüsszenti. Se orrot, se füleket ugy ne tisztítsunk, hogy ruhát vagy vattát göngyölünk össze és ezt bevezetve az orrba vagy hangvezetékbe, ott megforgatjuk. Orrot csak törölni szabad, m. p. fölváltva egyik és másik oldalról, a fület pedig a kisujjunkra csavart kendővel tisztítjuk a hang­vezeték nyilásáig, de ebbe be ne nyúljunk, ezzel a fülzsir csomósodását és felhalmozódását elkerülhetjük.

        A csecsemő száját, mint mondottam, nem szabad mosni, a mellbimbó, a szopóka, melyet szájába adunk, gondosan tisztántartandók. Szájpenész mely a nyelven és a száj nyálkahártyáján apró fehér pettyecskék alakjában mutatkozik, fertőzés következtében jön létre, egy gombaféleségnek meg­telepedését jelzi; mindig emésztési zavarra utal és gyógyításához az emész­tési zavart kell rendbehoznunk, a szájat pedig boraxporral desinficiáljuk, legcélszerűbb módon ugy, hogy a baba szájába boraxporból készült szopókát helyezünk.

        A csecsemő nagyon fogékony hurutos infekciókra, másrészt a légutak hurutja nála már komolyabb betegséget jelent, mert a légutak szűkek, könnyebben eldugulnak, ezért náthás ember a csecsemőt ne közelítse meg; hogyha a szoptató anya lett náthás, akkor ugy szoptatáshoz, mint minden­kor, amikor gyermekével foglalkozni akar, kösse el orrát és száját 2—3 réteg gézzel vagy tüllel.

        A csecsemő nyugtalansága láz nélkül rendszerint bélgázok képződésé­vel függ össze, ilyenkor a has puffadt és sok pelenkát piszkit kevés ürülék­kel; ezt nem szabad hasmenésnek minősíteni, a távozó gázok hoznak ma­gukkal kevés béltartalmat. A szopásokat kell ilyenkor mennyiségileg és időbelileg szabályozni. Beöntés 50 gr. kamillateával jó hatást szokott kifejteni. Hányás a fiatal csecsemőnél igen gyakori jelenség, sok okból támadhat, láz nélkül, változatlan közérzet mellett, nem bir nagy jelentőséggel; a gyomor túlságos teltsége, sokszor nem is táplálékkal, hanem nyelt levegővel idéz­heti elő. Jelentőségesebb az a hányás, mely rendszerint a második héten túl szokott ugy kifejeződni, hogy csaknem minden szopás után jelentkezik, nyugtalanság előzi meg és a gyomor azután nagy sugárban, nagy mennyiségben löki ki tartalmát. A testhőmérsék normális vagy alacsonyabb; a gyermek igen keveset vizel. Az ilyen hányás a gyomorvégi bél görcsös záró­dását jelzi, orvos fogja megállapítani a tényt és a teendőt. A láz kíséretében jelentkező hányások mástermészetüek.

        Rendes táplálkozás, jó gyarapodás mellett nem kell törődni a bélsár minőségével; csak táplálkozási zavaroknál kell erre külön figyelmet for­ditani és érdekli az orvost lázas bélfolyamatoknál, ilyenkor tehát tegyük félre az ürülékeket, hogy azokat az orvosnak megmutathassuk.

        Csecsemőnek a hajzatos fejbőrén legtöbbször a nagy kutacs helyének megfelelőleg, pikkelyes, sárgás felrakodás képződik, sokszor ugyanakkor egyik vagy mindkét arcán, a külső szemzug és a fül között a bőr pirosabb és érdessé válik, pikkelyesen hámlik. A gyermek nyugtalan kezd lenni, ha csak módját ejti, dörzsöli arcát, ami viszketést árul el. Rosszabbodásnál ugy a fejbőrön, mint az arcban a pir fokozódik és könnyen pörkké száradó nyirkot izzad ki. Vakarásra az ilyen bőr könnyen vérzik és a nyirok-kivá­lasztás fokozódik és akkor vastag, páncélszerü pörköt képezhet (köznyelven ótvar). Ha elhanyagoljuk, a pörk alatt a bőr fertőződik és genyedés is meg­indul. A szomszédos bőralatti nyirokmirigyek hamar megduzzadnak, kivé­telesen el is genyedhetnek. A gyermek alkatán kivül, a táplálkozásnak és emésztésnek van nagy szerepe az emlitett jelenségeknek kifejlődésében. Túltáplálás föltétlenül ártalmas. Túltáplálás alatt ne azt értsük, hogy a gyer­meknek össztápláléka mennyiségben sok, ne értsünk alatta hizlalást, mert sokszor a tultáplált gyermek sovány; hanem értsük ez alatt azt, hogy a gyer­mek egyoldalúan a kelleténél több nagyon tápláló anyagot (főleg a fehérje szokott ártalmas lenni) kap. Ne adjunk tehát sok tejet, tojást vagy hust. Igaz viszont, hogy ezeknek teljes megvonásával sem lehet sokszor célt érni, tehát ebbe a túlzásba sem szabad esni - adjunk helyes módon kevert táplálékot és ezek mellett kevés bázikus sót, pl. karlsbadi viz alakjában és ügyel­jünk rendes bélműködésre; kövessük egyébként orvosunk tanácsait és ne hanyagoljuk el az u. n. ótvart, ne akarjuk hirtelen eltüntetni, de gyógyitsuk.

        A csecsemők hasmenése különösen két okból szokott támadni, az egyik a meg nem felelő táplálék (mérgezéses hasmenés); a másik a fertőzés, külö­nösen már vegyes táplálékon levő gyermekeknél ez utóbbi ok szerepel jóval gyakrabban. Ha ilyen gyermeknél hasmenés támad, kutassuk mindig, hogy nincs-e a gyermek környezetében valaki, akinek ugyanekkor van, vagy néhány nappal előbb volt hasmenése, ha mingyárt lényegtelen jelentőségű. Éppúgy, mint a nátha, torokfájás, kiütéses betegség fertőzés utján támad, éppúgy támad fertőzés folytán a legtöbb hasmenés. Éppen ezért hasmenéses egyén, legyen az felnőtt vagy gyermek, egészséges gyermekkel együtt ne maradjon; a beteg egyén kezeinek tisztaságára legnagyobb gondot for­dítson; a gyermek ételéhez ne nyúljon, azt ne kóstolja. Enyhének látszó hasmenésnél is kérjük ki orvosunk tanácsát..."

        folytatjuk!

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt:

        Miért fontos a helyes orrszívás?>>

        Csecsemőtáplálás és táplálékintolerancia>>

        Miért sírnak a kisbabák?>>

        A székrekedés okai gyermekkorban>>

        Ótvar - A betegség és tünetei>>

        A hányás - Miért hányhat gyermekünk?>>