• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        A gyermek nemiségének kialakulása - 2. rész

        "A masturbálás vagy onania igen gyakori jelenség a gyermekkorban, annál inkább vall a sexualitásnak tulkorai jelentkezésére, minél fiatalabb korban fordul elő. Kétségtelen az is, hogy a legtöbb esetben nem spontán keletkező megnyilvánulása a sexualitásnak, hanem valamilyen kiváltó okra vezethető vissza. Leggyakoribb ilyen ok a fonálféreg (oxyurosis), mely végbél, esetleg szeméremtáji viszketést vált ki. Fiuknál viszketés, vagy gyenge fájdalomérzés, melyet fitymaszor és ennek szövődményei okoznak, lehetnek hasonló hatásúak. Leánykáknál a sze­méremrészben, vagy a hüvelybemenetben lejátszódó hurutos állapot, az ezzel járó váladék (fehér folyás) idézhet elő viszketést, máskor a nagy ajkakon keletkező bőrlob (ekzéma) okozza ezt. Mindezeknek a lehetőségig elejét kell venni és ennek legjobb módja a tisztántartás. A nagy ajkak redőiben ne engedjük faggyumirigyváladéknak felgyü­lemlését és ennek bomlását, hetenkint egyszer mossuk ezt ki óvatosan a fürdőben és kenjük be jó vaselinnel a helyét. Bélférgek zaklatásától meg kell szabaditani a gyermeket, végbélrepedéseket és ekzémákat mielőbb meg kell gyógyítani. Fitymaszort és kellemetlenségeit könynyüszerrel meg lehet szüntetni.

        Ezen kiváltó ok gyanánt szereplő ténye­zőkre már akkor fektessünk gondot, amikor sexuális irányban a gyermeket nem befolyásolták, még inkább kell keresni és megszüntetni ezen bajokat, ha sexuális izgalmakat tapasztalunk. Ilyenkor persze már nem csak ezeket szüntetjük meg, hanem a masturbatio, illetve onania lehetőségeit kell meg­akadályozni; ugyanaz a teendőnk a spontán fejlődött önfertőzésnél is. Elsősorban azokat a mozgásokat tegyük a gyermekre nézve lehetetlenné, amelyekkel az önizgalmat gyakorolni szokta; ha combjait szokta összeszo­rítani, akkor megfelelő öltözékkel, vagy kikötéssel akadályozzuk ezt meg, ha hasra fekve dörzsölné magát, akkor az ilyen helyzetet tegyük lehetet­lenné. Ha kezével csinálná, akkor a gyermeket fedetlenül ne hagyjuk. Ta­karóját ugy rögzítsük, hogy a gyermek karjaival alája ne juthasson. Na­gyobb gyermeknél ügyeljünk arra, hogy takarón kivül tartva karjait, este hamar elaludjon, addig észrevétlenül is szemmel tartsuk, reggeli ébredése után azonnal kelljen ki ágyából, mosakodjék derékig hideg vízzel és fogjon valamilyen munkához. Minden körülmények között tornáztassuk, sportol­tassuk annyira, hogy kellő testi fáradtság gyors elalvását biztosítsa. Nappal is mindig szemmel tartsuk, mindig legyen valamilyen elfoglaltsága és ne maradjon ideje ahhoz, hogy tétlenségben önmagával foglalkozzék, vagy haszontalan erotikus olvasmányokkal rontsa magát. Olyan gyermeknél, ki önizgatás gyanúja alatt áll, ne engedjük, hogy sok időt töltsön a klozettben, ezt önmagára ne zárhassa, itt mindenkor ellenőrizhető legyen; az ilyen gyermek ne fürödjön egyedül, ellenőrzés lehetősége nélkül.

        A nemi szervek önizgatása amellett, hogy diszgusztáló, az idegrend­szerre káros befolyással is lehet, biztosan az olyan gyermekre nézve, akinek különben is fokozott ingerlékenysége váltotta ki a tényt; az ilyen gyermekek hamar elvesztik önuralmukat, szertelenül visszaesnek az önizgalom hibá­jába, szórakozottakká, feledékenyekké lesznek, álmuk sem kielégitő, rosszabbul táplálkoznak, vérszegényekké válnak. Hibát követnek el a szülők vagy nevelők, ha az önfertőzésről való leszoktatás céljából a gyermeket az ártalmakra való hivatkozással, vagy az ártalmaknak különösen túlzott kifestésével akarnák jobb útra téríteni. Az ilyen törekvés többnyire csődöt mond. A jól nevelt gyermek spontán érzi, hogy helytelenséget követ el, még inkább tudja ezt, ha egyszer figyelmeztetve lett rá, de nem tud le­szokni róla ellenőrzés nélkül. Az ártalmak kiszinezése csak ront a dolgon, különösen ha ettől várjuk a javulást és kellő ellenőrzést nem gyakorlunk. A különben is rendszerint hypochondriára hajló ilyen gyermek az ártal­makat már is észleli önmagán, egykedvüvé válik és, nem lévén annyi lelki­ereje, hogy ellenőrzés nélkül hibájába vissza ne essék, teljesen nekiadja magát most már szenvedélyének, emellett betegségtől való félelme állandóan nyomja.

        Sok fáradságba kerül az ilyen gyermekeknek felszabaditása szenve­délyük és hypochondriájuk alól. Hypnosis, psychoanalysis vétetnek segít­ségül, sokszor eredmény nélkül, máskor, ha a már elmondott óvórendsza­bályokat is alkalmazzuk, sikerrel; utóbbiakon kell tehát kezdeni a gyó­gyítást..."  folytatjuk!

        (Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

        Néhány kapcsolódó cikk a WEBBetegen:

        Szexuális érdeklődés óvodáskorban>>

        Maszturbáció gyermekkorban>>

        Szex: ne beszéljünk mellé!>>