• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Szeszes italok

        "Az emberi életnek egyik leghatalmasabb ellensége a szeszes ital, amely­nek élvezete némely államban a háború óta egyre nagyobbodó arányokat ölt. Igaz, hogy a szeszes ital védelmezői szorgalmasan sorolják fel azok­nak nevét, akik iszákosságuk ellenére is hosszuéletüek voltak. Ezeknek az embereknek valósággal vasból volt a szervezetük, hogy ez még a szeszes ital okozta kemény támadást is elbírta. Szeszes ital nélkül bizo­nyára még tovább éltek volna. Ha hosszuéletüek voltak is, kétségtelen, hogy utódaik már gyengébb szervezetüek és életképességük is jelentéke­nyen megcsökkent, sőt unokáik között már igen sok a hülye és gyengeelméjü.

        A gyermeknek a szeszes ital ártalmai ellen való védelmét már a szop­tató anyánál kellene kezdeni, mert a megejtett vizsgálatokból kétségtelenül kiderült, hogy a szesz átmegy az anyatejbe, ami által a csecsemő olyan veszedelembe juthat, amelynek káros hatását néha az egész életen keresz­tül sem tudja kiheverni. Csecsemők gyakran szenvednek olyan bántalmakban, amelyek azáltal keletkeznek, hogy az anyjuk szeszes italt ivott. Egy igen nagynevű tudós még azt is megállapította, hogy iszákos anyának a gyermeke már iszákos hajlandósággal jön a világra és ezt a hajlandó­ságot még fokozza az a szesz, melyet a csecsemő az anyatejjel szív ma­gába. A mindennapi orvosi gyakorlat bőségesen szolgáltat olyan adatokat, hogy a hülye és gyenge tehetségű gyermekek túlnyomó többsége iszákos szülőktől származik.

        Az avatatlanok azt hiszik, hogy a szeszes ital csak akkor tesz kárt a szervezetben, ha az ember sokat iszik. Ez téves nézet. Krápelin hitelesen megállapította, hogy az idegsejtek működése már a legcsekélyebb meny­nyiségü szeszes ital élvezeténél is csorbát szenved. Innen van, hogy a szeszes ital elveszi a szellem tisztaságát, megzavarja a gondolkozási képes­séget, megbénítja az akarat- és tetterőt, meggátolja a testi erőnek és szel­lemi képességeknek teljes mértékben való kifejtését és tehetetlenné tesz a veszély komoly pillanataiban. A tudomány a kísérletek hosszú sorával már rég bebizonyította ama felfogás helytelen voltát, hogy szeszes itallal az ember jobban és többet tud dolgozni, mint nélküle. Ugyanazonos körül­mények között az absztinens kerékpárosok sokkal gyorsabban jutottak célhoz, mint az alkoholisták. Gyakorlott hegymászók és evezősök rend­szerint tartózkodnak a szeszes italtól. Heim zürichi tanár is azt tapasz­talta, hogy a céllövők is, ha gyakorlatot tartanak, több héten át teljesen absztinensek maradnak.

        A szeszes ital nem táplál és nem javítja meg az étvágyat. A tápláló­értékébe vetett hit tévedésen alapszik. Hueppe szerint: ,,A szeszes italnak még egészen csekély mennyisége is megcsökkenti a tápszerveknek teljes mérvű kihasználását, minekfolytán azonos körülmények között az, aki nem iszik, kevesebb táplálékkal is jobban beéri, mint az, aki iszik, több táplálékkal."

        A szeszes ital megrontja az emésztést és részint az által, részint pedig közvetlenül is gyomorhurutot okoz. De a szeszes ital nemcsak a gyomrot tá­madja meg, hanem az idegrendszert és a lélegzési és vérkeringési szerveket is. Szivtultengés, máj- és vesebaj lesz a szeszes ital élvezetének következ­ménye és valóban igaz a közmondás, hogy vizibetegségben hal meg az, aki sok bort iszik. A szeszes ital nem melegít, hanem éppen ellenkezőleg, leszál­lítja a test hőmérsékletét. Erről legkönnyebben hőmérővel lehet meg­győződni.

        A szeszes ital megcsökkenti a szervezetnek ellentálló erejét minden­féle betegséggel, kivált pedig a fertőző betegségekkel szemben. Ebből meg lehet érteni Strümpel tanárnak azon nyilatkozatát, hogy a szeszes ital haj­lamossá és fogékonnyá teszi az embert a gümőkór iránt. Ehhez Krukenberg még megjegyzi, hogy a szeszes itallal élő betegeknek feltűnően nagy százaléka esik áldozatul a gümőkórnak. Az 1918. évi súlyos influenza­járvány is azok között okozta a legnagyobb pusztítást, akik a járvány ellen szeszes italnak bőséges élvezetével akartak védekezni.

        A szeszes italok közül legnagyobb fontossága a pálinkának van, nem­csak azért, mert benne van a legtöbb szesz, hanem azért is, mert olcsósá­gánál fogva legkönnyebben lehet elérni. Az alkoholtartalom nem minden szeszes italban egyforma. A sörben 1—4%, a könnyebbfajta borban 12%, a nehéz magyar és spanyol borban 15—20%, a közönséges pálinkában 50— 60%, a rumban 72—77%, a cognacban 70% és a vudkiban 50% van. Elmé­letileg tehát a szervezetet legkevésbé a sör károsítja meg, gyakorlatilag azonban ugy áll a dolog, hogy mig a magas alkoholtartalmú szeszes italból egyszerre csak keveset szoktak fogyasztani, addig az olyanból, amelynek alacsony a szesztartalma, sokkal többet isznak.

        A háború óta a nők között is nagy mértékben elterjedt a szeszes italok élvezete. Ez annyival is inkább figyelemre méltó, mert a nő már a ter­mészettől fogva is gyengébb testalkatú, mint a férfi és igy átlag véve kisebb is a szeszes ital okozta veszedelemmel szemben való ellenállóképessége. Őrizkedjünk a szeszes italtól már azért is, mert az iszákos embernek meg­csökken az intelligenciája és mélyre sülyed az erkölcsi érzése: cselekede­teiben önzés vezeti, akaratereje meggyöngül, kivetkőzik eddigi tisztesség­érzetéből és egyenes, becsületes jelleméből, mig végre elméje egészen el­homályosul. Jolly szerint az elmebetegek 25%-a iszákos volt. A bécsi elme-gyógyitó intézet adatai szerint pedig valamennyi elmebeteg 40%-ánál meg lehetett állapítani, hogy a szeszes ital volt közvetlen vagy közvetett elő­idézője bajuknak. Ezek az adatok is bizonyítják azon állítás igaz voltát, hogy valamennyi elmegyógyitó intézetnek körülbelül egyharmad részét be lehetne zárni, ha az emberek nem hódolnának a szeszivás szenvedélyének."

        (Az Egészség Enciklopédiája Dr. Bucsányi Gyula)