Évszázados tanácsok

   " ..Hála a szeszes italok nagy népszerűségének, minduntalan halljuk azt a tanácsot is, hogy a. vacsorára ivott sör jó altatószer. Erről ezt kell tudni: jó alvót, aki nem szokott inni, a legtöbbször csakugyan elálmosit a szeszes ital, a sör talán még jobban, mint a többi, de ha kezdi megszokni, akkor már néhány nap múlva ez a hatás se következik be. Rossz alvónak, aki nem alkoholista, egyszer sem igen szerez jó alvást a sör. Akinek szerez, annak hajlandósága van arra, hogy alkoholista legyen belőle, ami sokkal nagyobb baj, még az enyhébb formáiban is, mint egy kis álmatlanság.

   Aki általában rossz alvó, sörtől pedig rendszeresen jobban alszik, az már elindult, ha még csak kezdőképen is, az alkoholizmus utján. Talán nem árt ehhez hozzátenni, hogy „alkoholizmus" nem csak a részegeskedést jelenti, hanem azt az álla­potát az egész szervezetnek, amit a rendszeres alkoholélvezet okvetlenül elő­idéz és ami nem mindig feltűnően, de mindig kétségtelenül megrontja vala­melyik szervnek a működését, a legtöbbször nemcsak eggyét, hanem többét egyszerre. Tökéletesen józan, nagyon mértékletes, soha még csak be sem csipő, de rendszeresen ivó embernek is mindig vannak kisebb-nagyobb alkoholmérgezéses bajai; a szivének, veséjének, májának, az olyan sokat emlegetett ütőereinek nem éppen csak a halálos nagy veszedelmei származ­hatnak ebből, hanem a legtöbbször azok az apró zavarai, amelyek még alig mennek betegségszámba, de a jóérzését, a nyugodt, gondtalan egészségét éppen eléggé megrontják. Akinek az a szerencséje, hogy nem kívánja a szeszes italt, az örüljön és ne próbálkozzon velük, mert úgysem igen veszi azt a drágán megfizetett pillanatnyi hasznukat sem, még azt a kis kellemes érzést, azt a kis elálmosodást vagy másféle megkönnyebbülést se kapja meg tőlük, amit az alkoholista csakugyan megkap. Aki érzi az alkohol kellemes hatásait, akit felderít, megvigasztal, elaltat vagy felfrissít akármilyen szeszes ital, az mindig az igazi, súlyos alkoholizmus veszedelmében van s az ilyen­nek jó, ha tökéletesen óvakodik tőle.

   " ...A legjobb altatószer azonban mindezeken tul az a fajtája az elfáradás­nak, amit az izgalmaktól mentes nagy testi munkák szoktak adni. Akinek a munkája ezt magától meg nem adja, az jól teszi, ha mindenáron megszerzi melléje, még akkor is, ha, jól tud aludni. Mert ez az elfáradás nemcsak a jó alvásnak, hanem egyáltalában az egész élet egészséges, friss, jóleső folyásá­nak igen fontos kelléke, ami nélkül előbb-utóbb be szoktak következni a túlságosan városi életmódnak a különféle rossz eredményei, mindaz a sok jól ismert kissebb-nagyobb nyomorúság, amivel a szabad természettől távol élő ember élete annyival rosszabb a szabad természet egyszerűbb fiaiénál.

   "... Itt megint van egy igen fontos tudnivaló, amit kevesen ismernek: az álmosságról nem este, hanem reggel lehet a legjobban gondoskodni. Az esti módszerek között kettő van, amely meglehetősen használható.

   "Sok álmatlanság kezdődött már ugy, hogy valaki valami okból egyszer vagy egy­néhányszor nem aludt, ettől a csekélységtől szörnyen megijedt és futott a patikába gyors segítségért. Ha az altatószer használ, akkor csakugyan nagy megkönnyebbülést tud szerezni s természetes, hogy ezt a megkönnyebbülést azontúl is szívesen megszerzi magának az ember, amint egyszer-egyszer nem alszik, - nem gondolván meg, hogy egy-egy álmatlan éjszaka még nem be­tegség és kínlódásnak se valami szörnyű.

   "Keserűségnek tulajdonképen nem is olyan apró az álmatlanság, sőt nyilván a nagyobbfajta kinlódások közé tartozik, ha nagyon makacs. Csak ebben, mint valamennyi másfajta betegségben és beteges állapotban is, az enyhe esetek vannak többségben, ugy hogy a legnagyobb része annak, ami álmatlan hánykolódásaik közben szenvednek az embertársaink, tulajdon­képen elég csekély dolgokon fordul meg és elég könnyen megszűnik, ha iga­zán a nyelénél fogják meg.

   "Minden ideges érzésről, állapotról, félelemről, gondolatról tehát megjegyezhetjük azt az elemi igazságot, hogy azok nem egészséges emberek tréfái, kényességei vagy bolondságai, hanem betegségek s hogy ezeknek az ideges lelkiállapotoknak a logikája, a gondolatmenete s a szabályai nem ugyanazok, mint az egészségeseké.

   "Akik tehát nyugalmat szeretnének az otthonukban, azoknak meg kell tanulni a nyugalomnak a tudományát. Boldogok, akik nem szorulnak erre a tudományra, de akiknek ez a nyugalma magától nincsen meg, azoknak nem szabad sajnálni ezt a kis tanulást és azt a némi önmegtagadást, amivel a tanulságok szerint csakugyan meg is lehet szerezni ezt a nyugalmat. A mindennapi tapasztalás bőven mutatja, hogy a legtöbb szétzilált otthon rendje és békessége tulajdonképen kevésen fordul meg, az egymás megértésének és az egymáshoz való viselkedésnek olyan csekélységein, amiket nemcsak tanácsolni könnyű, hanem megtenni is, amint az embernek egyáltalában csak az eszébe jut, hogy törődjön velük.

   "A jó otthon sok mindenfélét követel az embertől, de minden között legeslegelőször azt, hogy ideges ne legyen. Sok mindenfélét abból, ami a kellemes, szép otthont teszi, mesteremberek csinálnak és a boltokban árulnak, még pedig mindenkinek, aki megfizeti őket, csak az otthon hangulata, lelki „levegője" az, amit seholse lehet megvenni, ami tehát csak annak van, aki a magáéból tudja adni. Akármi mindenféléből áll ez a hangulat is, körülbelül a nyugalom az, ami nélkül nem igen lehet igazán otthonos, - s aminek nincs nagyobb ellensége, mint a türelmetlenséggel, izgatott nyugtalansággal járó ideges állapotok.

   "Az élősködők olyan szervezetek, amelyek más élőlények rovására él­nek, azoknak a nedveiből szívják maguknak a táplálékot. Növényeken élős­ködik például a fagyögy, amely a fák ágaiba ereszti be gyökérkéit. Az ember élősködői közé tartoznak az úgynevezett külső élősködők, ilyenek: a bolha poloska, tetű stb., és a belső élősködők, ide sorolják a különféle férgeket. Tulajdonképpen ide tartoznának a szemmel nem látható kicsinységü hasadó gombák, a bak­tériumok is, ezeket azonban, mert a betegségek létrehozá­sában különösen fontos szerepük van, a fertőző betegsé­geknél tárgyaljuk. Rühatkáról a tüdőbetegségeknél van szó.

   "A szeszesitalok állandó használata mellett különösen pálinkaivóknál az alkohol lassankint tönkreteszi a máj legértékesebb sejtjeit, a máj zsugo­rodik, megkeményedik, a véráram áthaladása a májon akadályozva van, minek következtében a vérsavó a hasüregbe szivárog, beáll a hasvizkór, a betegek lesoványodnak, sziv- és vesebetegségek járulnak hozzá, amelyek az állapotot még kínosabbá teszik. A májzsugorodás nem gyógyítható, leg­feljebb az egyes tüneteket lehet enyhíteni s ezért ennek elkerülésére egyet­len mód van, a szeszesitalok elleni küzdelem. Ha a májzsugorodást ideje­korán lehet felismerni, akkor a szeszesitaloktól való teljes tartózkodással, az életmód és táplálkozás szabályozásával a baj továbbfejlődését meg lehet akadályozni.

   A lép működése még ma sem ismeretes teljesen, annyit azonban biz­tosan tudunk, hogy a fehér vérsejtek keletkezésében játszik szerepet. A fehér vérsejtek abnormis elszaporodásán alapul az úgynevezett fehérvérüség, amellyel a vérszegénységről szóló fejezetben foglalkoztunk.