• öregember nem vénember
        mesterkarika blogja

        Biznisz kontra szeretet

        Az élet szép, hát neked magyarázzam? Na de mi benne a szépség? Ennek megítélése nagyban függ az egyén szellemi (erkölcsi, spirituális ?) beállítottságán. Sokan az élet szépségét a mérhető tartományban keresik. Jól éljek, esetleg gondtalan boldogságban lépecoljak. 

        Vagy van egy másik út is a boldogság, a szépség megtapasztalására! Mások segítése, önzetlen szeretete.  Kérdezhetnénk, hát mi ebben a boldogság?    Nem jobb, ha az ember (ember?) jó módú?, és akit tud átvág, hogy gyarapítsa vagyonát? Évente a tengerparton töltse a nyarat, ahelyett, hogy idős szüleinek szerezzen boldog pillanatokat?  Jól működjön a biznisz!! Ez itt a lényeg. Császár lehessen a maga szemétdombján! Valóban, látszólag jobban él önzetlen barátunknál, aki meglátja, meghallja embertársai segélykérő szavát, harmónikus életre, kapcsolatra törekszik, és saját értékrendjével is tisztában van. Nem kell állandóan magyarázkodni tetteiről. Nem kell folyton tárgyi értékekkel  kitűnni, hogy elismerjék. A fontos az, hogy teszi a dolgát, és önmaga elvárásainak megfelel.

        Hogy hol itt a baj? Mi a probléma a jóléttel?  Természetesen nem bűn jól élni: A kérdés csupán, hogy kinek, minek az árán. Jólétünk érdekében hány embert tapostunk a sárba? A pénz, a vagyon ígérete, a fösvénység, az önzés hányszor homályosította el agyunkat, csukta be a szemünket, hogy segítő kéznyújtás helyett saját várunkat (szemétdombunkat) építgessük. ?