• Pillangó
        Pizsipanni blogja

        Egy lépés előre, kettő vissza

        Valóban bejött a "tppjük", túl sok vérnyomáscsökkentőt szedek. Egyik reggel már meg sem tudták mérni a vérnyomásomat, annyira alacsony volt. Így 4-ből 3 gyógyszert elvettek. Aznap még úgy éreztem, menten elhagy minden erőm, és teljesen ki fogok merülni. Egész nap aludtam és bőgtem, nem volt energiám, és kedvem semmihez. A szobatársaim és a nővérek is megjegyezték, hogy ez nem én vagyok, nem az a "mosolygósandi" vagyok, aki szoktam lenni.

        Tegnap, mintha kicseréltek volna!!! Valamivel nőtt a vérnyomásom, sokkal élettelibbnek éreztem magam, a kinézetem sem volt már zombi, és ami a legfontosabb, nem remegtem!!! Elmúlt az az idegesítő, állandó remegés, ami miatt egy teli poharat sem tudtam stabilan tartani a kezemben.
        Ugyanez van ma is. Nagyon jól éreztem magam, és ezt is észrevették. Még az orvosok is megjegyezték, milyen jó ismét látni a mosolyomat.

        Az is hozzájárult, hogy egy korombeli betegtársam, aki már túl van ezen a szteroid-mizérián, rettentően meg tudott nyugtatni. Ő is átesett ezeken a mellékhatásokon, ugyanúgy szenvedett, mint én. A szteroid csökkentésével pedig ugyanúgy visszanyerte régi formáját, az arcát és a lábát is beleértve. Hatalmas kő esett le a szívemről, hiszen a saját szememmel láthattam, hogy tényleg SEMMI nem látszik rajta.
        Holnap ráadásul hoz nekem egy olyan hajszeszt, amitől gyorsan visszanő a haj, merthogy neki meg foltokban hullik ki, de amióta ezzel keni, jönnek elő a kis babahajak:-)

        De hogy ne legyen azért olyan tökéletes minden, sajnos a többi eredményem nem valami fényes. Ezért tegnap és ma kaptam egy-egy adag szteroid-löketet infúzió formájában, hogy kicsit helyrerázzanak. Illetve két ciklo-kezelés között fogok kapni egy másik gyógyszert, ami ugyanaz, mint a ciklo, csak tabletta formájában.
        Hurrá.