• Pillangó
        Pizsipanni blogja

        Első másodszor

        2009. március 18.

        Tegnap negkaptam a ciklo második felét is. Bár napközben ijesztgettek az eredményekkel, mert nem voltak jók, így kilátásba helyezték, hogy meg sem kapom a második felet.

        Szinte örültem, mikor bekötötték, mert ez azt jelentette, hogy minden rendben van:-)
        Úgy vagyok vele, hogy odafigyelve minden apró lépésre, apránként haladva, minden sikerélményként elkönyvelve el fogok jutni a gyógyulásig, legalábbis ami az én állapotomban a maximális gyógyulás lehet!

        Tegnap ismét mondtak olyanokat, amitől elkeseredhetnék, de nem tettem! Nem tehetem!
        Romlik tovább a vesefunkcióm, és ez nagyon nem jó jel. Kilátásba helyeztek egy újabb csontvelőbiopsziát, amit már kétszer végig csináltam. Csak egy pár pillanatig keseredtem el, és a következő pillanatban elhesegettem minden rossz gondolatot!
        Ha ezen át kell esni, akkor át kell esni. Ha ez segít, hogy közelebb jussak a gyógyuláshoz, akkor hajrá!

        Éjjel úgy próbáltam álomba ringatni magam, hogy már jó előre tervezgettem az életemet-életünket...
        Nem csak nagy vonalakban, hanem elég részletesen végiggondoltam mindent:-) Álmodozni amúgy is nagyon szeretek, és ahogy kattogott az agyam, egyre lelkesebb lettem. Egyszerűen úgy érzem, semmi sem lehetetlen!

        A Szerelmem és a Családom mindenben támogat, velem vannak, elviselik időszakos hisztijeimet, kétségbeesésemet, tudom, hogy sokszor nagyon nehéz eset vagyok.
        De ezen is sikerül felül kell kerekednem, nem fogok sírni, elhagyni magam, mert ezzel nekik is erőt adok, amit utána visszakapok:-)))