Pillangó
A BLOG LEÍRÁSA
Kórházból jelentem...
Látogatás: 106592 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
Függőség
Olyan könnyen válik függővé az ember... Ez főleg a gyenge emberekre vonatkozik. Van, aki képes felülkerekedni rajta, és van, akinek segítség nélkül egyáltalán nem megy. Vagy még úgy sem...
És én gyenge vagyok. De vajon mennyire?
Magány
Egyre
nehezebben
viselem
a
bezártságot.
Igaz,
hogy
ez
önkéntes
"szobafogság".
De
akkor
is
kibírhatatlan.
Annyira
vágyom
már
a
normális
emberi
társaságra,
kapcsolatokra.
A
barátok
elmaradnak
lassan,
időnként
érdeklődnek,
de
ennyi...
Talán
akikkel
neten
tudom
tartani
a
kapcsolatot,
ők
megvannak
még,
rájuk
lehet
számítani.
Pedig
annyian
hívnak,
hogy
mozduljak
ki,
találkozzam,velük,
ha
csak
egy
rövid
ideig
is...
All inclusive
Egyszerűen
annyira
vendégszeretőek
ebben
a
kórházban,
hogy
marasztalnak
még
péntekig...
És
hogy
addig
se
unatkozzak,
a
mostani
vér
után
még
a
biztonság
kedvéért
kapok
egy
kisebb
adag
ciklot.
Trafo
Na,
mégsem
úsztam
meg
a
vérátömlesztést,
a
vérképem
egy
kalap
sz@r,
így
lőttek
a
holnapi
hazamenetelnek.
Igaz,
hogy
sokkal
jobban
érzem
magam,
de
a
véreredményeim
nem
ezt
mutatják.
Alig
van
vérem.
Holnap és holnapután kapok 2-2 egységet, így max. csütörtökon engedhetnek haza.
Egy lépés előre, kettő vissza
Valóban bejött a "tppjük", túl sok vérnyomáscsökkentőt szedek. Egyik reggel már meg sem tudták mérni a vérnyomásomat, annyira alacsony volt. Így 4-ből 3 gyógyszert elvettek. Aznap még úgy éreztem, menten elhagy minden erőm, és teljesen ki fogok merülni. Egész nap aludtam és bőgtem, nem volt energiám, és kedvem semmihez. A szobatársaim és a nővérek is megjegyezték, hogy ez nem én vagyok, nem az a "mosolygósandi" vagyok, aki szoktam lenni.
Tegnap,
mintha
kicseréltek
volna!!!
Valamivel
nőtt
a
vérnyomásom,
sokkal
élettelibbnek
éreztem
magam,
a
kinézetem
sem
volt
már
zombi,
és
ami
a
legfontosabb,
nem
remegtem!!!
Elmúlt
az
az
idegesítő,
állandó
remegés,
ami
miatt
egy
teli
poharat
sem
tudtam
stabilan
tartani
a
kezemben.
Ciklo után
Most folyt le a negyedik adag. "Túléltem", egyelőre nincs hányinger, az csak később szokott kijönni. A biztonság kedvéért hoztak egy vesetálat.
Viszont
a
vérátömlesztés
elmaradt,
mert
javultak
az
eredményeim,
és
így
nem
kellett
kapnom
vért.
Most
arra
gyanakodnak,
hogy
túl
sok
vérnyomáscsökkentőt
szedek,
nagyon
alacsony
a
vérnyomásom,
és
ezért
lehet
magas
a
pulzusom,
és
ezért
vagyok
olyan
fáradékony
és
kimerült.
Ciklo 4
Megérkeztem
a
következő
kezelésre.
Ez
lesz
a
negyedik,
és
ezen
kívül
már
"csak"
kettő
lesz.
Több
mint
a
felén
túl
vagyok,
és
szteroidot
is
már
csak
alig
szedek.
Persze
a
mellékhatások
változatlanul
megvannak.
Talán
a
cukorbetegségem
az,
amim
folyamatosan
helyreáll.
A
hajam
még
változatlanul
megvan,
bár
már
nem
sok,
és
olyan
kis
bubi
frizurám
van
most.
A
kendőről
áttértem
a
hajpántra,
a
szélesebb
változatra,
az
még
jól
is
áll,
és
a
kényes
részeket
takarja.
Olyan
színűeket
vettem,
amilyen
színű
ruháim
vannak.
Még
a
kórházi
ruhámhoz
is
külön
vettem.:-)
"Amelyik kutya ugat, az nem harap!"
Ismét elkövettem azt a hibát, hogy túl hamar kiadtam magam, és túl hamar beleéltem, belementem olyan dologba, amiből valószínűleg már semmi nem lesz. Egyoldalúvá vált az egész. Kicsit fáj, főleg a bizonytalanság miatt, vagyis hogy bizonytalanságban hagynak... Tudom, hogy az újdonság varázsa hamar elmúlik. És most ez következett be.
"A legjobb a kopaszságban, hogy az ember hallja a hópelyheket"
Ma
levágtam
a
hajam.
Még
nem
teljesen,
csak
annyira,
hogy
ne
lógjon
ki
a
kendő
alól.
Mától
hivatalosan
is
csak
azt
hordok.
Tolerancia
Ma
először
szembesültem
azzal,
hogy
miként
reagálnak
ismerőseim,
akik
betegségem
kezdete
óta
nem
láttak.
Eddig
én
rettegtem,
hogy
mit
fogok
tenni,
és
érezni,
ha
találkozok
valakivel.
És
nem
én
voltam
zavarban!
Teljesen
természetesen
tudtam
viselkedni,
és
szinte
élveztem,
ahogy
én
hozom
zavarba
őket!
Rájöttem,
ők
nem
tudják
kezelni
ezt
az
egész
dolgot,
úgyhogy
nekem
nincs
is
félnivalóm.