• Minimal change nephrosis syndroma
        Zsanibaba blogja

        Úton haza felé

        Már régen írtam.

        Ott hagytam abba, amikor vittek ultrahangra.Felvittek...nagyon ari volt a Fődoki, mert jött utánam, hogy minden rendben van-e, persze minden oké volt, egészen másnapig, mert akkor vették észre, h haematomát találtak.Ez ugyan nem bevérzés , ez egy valami vérgóc azt hiszem.Én ebből hála semmit nem éreztem.

        Szóval nagyon rossz napokat éltem meg a  beavatkozás után, nem bírtam járni csak begörnyedve, mint egy öregasszony, fájdalmaim voltak, nem is kicsik.Augusztus 28-án engedtek ki, péntek volt.

        Elindultam haza, tele gyógyszerrel a táskámban, sorolhatnám, de azt hiszem , hogy ami a legfontosabb és ami talán az egész életemet meghatározza mostmár az egyetlen gyógyszer, ami nem más mint a medrol, a steroid.Mielőtt elindultam leültem még a kórház kertjénél és azon gondolkodtam, hogy most mi lesz??.Természetesen Édesanya ott volt és megakart nyugtatni, hogy semmi baj nem lesz, de nem sikerült neki sajna, mert tudtam, hogy igen is baj van, ha ezt a gyógyszert kell majd szednem.Nagyon szeretem, tudom, ezt az időszakot Ő is megszenvedte, velem együtt.