• Életem az SM-el
        Malu blogja

        Folyt.köv.

        Nagyon régen írtam.A szemem már renbe jött.Még a Szemklinkát is megjártam, de rendben van.Azt leszámítva, hogy szemüveges lettem.Ami az összes megmaradt energiámat kivette, az a kisfiam aprócska balesete.Mint minden gyerek, ő is esik-kel.Most viszont olyan szerencsétlenül sikerült, hogy szétcsapta az állát.Rohantunk vele a sebészetre.Na ami ott történt az felháborító.Az orvos azzal kezdte, hogy a gyermekem nem normális, pszichológushoz kellene vnni és miután pár másodperc alatt végig mért hozzátette, hogy a szülőknek sem ártana.Ennél a résznél még azt gondoltam, hogy igaza van, tényleg nagyon ordít a gyerek(nem is értettem miért, hiszen "alig vérzett")de amikor jött a vödör víz dumával kezdtem elveszíteni a türelmem.Fröcsögő megvwtéssel hozzátette, hogy ha nem nyugtatjuk le ad neki egy injekciót és összevarja.A dühből jövő ötletemnek hála, hogy rendben lefogom, varrja össze, kicsit visszafogott a lendületéből.Végül is skerült a sebet nagyjából ellátnia a hasonló kedvességű aszisztensnőivel.Uram bocsánat, nem rendelési hanem ügyeleti időben történt.Legközelebb majd gyekszem délelőttre tervezni ezeket a baleseteket.Nem is!Elvszem magánrendelésre, hogy fizethessek azért ami egyébként ingyen jár.Szivesen kiírnám az orvos nevét, de a személyiségi jogokra hivatkozva nem teszem.Tudom, hogy a fiamnak is vannak hibái.De az ő mentsége, hogy csak 3 éves.